Az emlékház falán tábla hirdeti, hogy innen indult a világhír felé Kálmán Imre, az operettkirály, aki 1882. október 24-én született Siófokon. Párizsban hunyt el 1953. október 30-án, és november 5-én, saját kívánságára Bécsben temették el. Április 11-én még átvette a francia Becsületrend tiszti keresztjét. A házban látható többek között az a régi zongora, amelyet Kálmán Imre tizenhat éves korában, megtakarított pénzén vásárolt, s élete végéig ereklyeként őrzött. A hangszer társa volt a zenei őstehetségnek induló fiatalember első csalódásainak, de az üstökössebességgel sikerre verődő pálya első átütő diadalainak is. Édesapja, Koppstein Károly siófoki gabonakereskedő és vállalkozó tönkrement, s a család 1896-ban a szeretett Siófokról Pestre költözött. Krónikus ínhüvelygyulladás következményeként a fiatalember félbehagyta zongoratanulmányait. A legfájóbb fiatalkori élménye volt, hogy bár a Saturnalia című szimfonikus költeményének vezénylésével zeneszerzőként zeneakadémiai oklevelet szerzett, s 1905-ben bemutatták az Endre és Johanna című újabb szimfonikus költeményét, majd a Pereszlényi juss című énekes játékot is. A Pesti Napló tekintélyes zenekritikusának számított, de komolyzenei munkáival nem aratott sikert. Ekkoriban jelentette ki: „Ha ez így megy tovább, én valami retteneteset csinálok. Operettet fogok írni…”
Kálmán Imre igazi diadalútja a Tatárjárás című operettel kezdődött: 1908. február 22-én meghódította a budapesti Vígszínház, majd 1909. január 21-én a bécsi Theater an der Wien közönségét. Kálmán Imre könnyed, fülbemászó, csábos, magyar zenei hagyományokból táplálkozó operettzenéje a tovatűnt Osztrák–Magyar Monarchia egyik emblémája lett. Akkor érezte magát legboldogabbnak, amikor a Budapesten, Prágában, Bécsben egyaránt honos szellemi elit a Monarchia mindhárom különböző karakterű, csodálatos kultúrvárosában egy emberként ünnepelte őt az Obsitos, a Cirkuszhercegnő, de mindenekelőtt az igazi világhírt fialó, 1915-ben bemutatott Csárdáskirálynő szerzőjeként. A Monarchia színes világának eltűnéséért az sem kárpótolta igazán, hogy a harmincas években Párizs, London, Svédország is a lábainál hevert. A német nemzetiszocializmus előretörése elől zsidó származása miatt Amerikába menekült, ahol a New Yorker College díszdoktorrá avatja. Kálmán Imre világsikereinek, amerikai, franciaországi kitüntetéseinek dacára élete végéig megmaradt pinceszereket, kvaterkázóestéket és a Monarchia álomvilágát áhítozó siófoki magyar polgárembernek. A jelenleg is látogatható Kálmán Imre-ház operett-történeti szempontból is kiváló kiállítása középpontjában áll az operettkirály carraraimárvány-szobra. A jeles olasz művész, Minazzoli 1953-as alkotása is tanúskodik arról, hogy Kálmán Imre hazatért szülővárosába, Siófokra.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
