A Csókos asszony Nyíregyházán

Gangos kis ház valahol a külső Józsefvárosban, valamikor a századfordulón. Május van, az orgonaillat betölti a levegőt, és valami lágy, édes muzsika száll a háztetők fölött.” Az egész ház arról beszél, hogy micsoda híres színinövendék lett a Nagytemplom utca talált gyerekéből, Pünkösdi Katóból, őt éljenzi mindenki, élen a kerület bohém fiataljaival, a kedvesen szerencsétlen költővel, Ibolya Edével és a vagány orfeumi chansonéttel, Rica Macával. Katóka nevelőapja, a hentes Kubanek nagy vacsorát rendez, és meglepetést készít a lánynak, az ünnepség tetőpontján jelenti be, hogy Katóka és szerelme, a zongorista Dorozsmai Pista jegyesek. Csakhogy Dorozsmai előző éjjel a nagy mulatozás hevében zálogba csapta a jegygyűrűket, s hogy elkerülje a botrányt, megszökik az érte rajongó Rica Macával. A botrány azért természetesen kitör, ráadásul megjelenik báró Tarpataky, az ifjú hölgytehetségek híres mecénása, és felajánlja pártfogását Katókának. A lánynak döntenie kell: az arisztokrácia csillogó és sikerekkel kecsegtető világát választja, vagy a szegényes Józsefvárost, ahonnan ráadásul még a vőlegénye is eltűnt. Tarpataky báró Bajza utca sarki kis palotájában már minden végképp a feje tetejére áll, hogy aztán természetesen mindenki megtalálhassa a párját az operettek kötelező dramaturgiája szerint.
Szilágyi László kedves, bárgyú kis történetét Zerkovits Béla mézédes muzsikája varázsolta örökzöld operetté.
A fiatal rendező, Horváth Patrícia kiváló stílusérzékkel nyúlt a darabhoz, remek idézőjelekkel tette ma is „fogyaszthatóvá” a Csókos asszonyt, és bár az első felvonás kissé komorrá sikeredett, a második felvonás lendülete, pontossága és fanyar humora feledtetni tudta ezt.
Horváth László Attila Tarpatakyja kedves, szeretetre méltó arisztokrata. Salvator főkomornyik szerepében Bárány Frigyes briliáns eleganciájával mindenkit „leiskolázott”, és még arra is futotta erejéből, hogy a libériába bújtatott ember lényegét is megfogalmazza. Kuthy Patrícia Pünkösdi Katója kedves, fiatalos, Mészáros Árpád Zsolt szépen énekel, és komoly drámai erővel megáldott tehetség. A híres Latabár-szerepet, Ibolyát, a költőt alakító Tóth Zoltán László ígéretes utód, remekül táncol, énekel, a humora könnyes mosolyt is képes előcsalni. Pregitzer Fruzsina Hunyadinéjától többet vártunk, kissé szürke volt, Csorba Ilona Blaha Lujzája viszont a klasszikus operettjátszás torokszorítóan szép példája.
Nemes Takách Kata díszlete, Őry Katalin jelmezei épphogy megütötték az elviselhetőség szintjét, a koreográfus Gajdos József viszont kitűnő, s nagyban hozzájárult a zajos sikerhez.