Cenzúrázott eszmetörténet

Az első cenzúrázatlan kiadás – jelzi Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című, nyáron megjelent regényének alcíme. Móra Ferenc 1924-ben megírt regényének kálváriáját megírtuk lapunk július 14-i számában. Az író dédunokája, Vészits Andrea filmrendező a közelmúltban négy kiadó visszautasítását élte meg, míg végre az Argumentum sajtó alá rendezte a tízszer is csonkán megjelent könyv hamisítatlan kéziratát. Az új kötetben a kicenzúrázott mondatok vékony vonallal áthúzva jelentek meg. Vészits Andrea utószavából is kiderül, hogy a kéziratból „kigurított” mondatok mindegyike a korai Szovjetunióban játszódó rémdrámára, a proletárdiktatúrára vagy a szocializmusra tett ironikus megjegyzést tartalmaz. „Van, ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát” – írja jogos felháborodással a dédunoka.
Mórához képest hatványozott kegyetlenséggel bánt a szocialista cenzúra – Kodolányi János szavait idézve – az isteni könyvtárossal, a magyar tradicionalizmus és eszmetörténet óriásával, Várkonyi Nándorral. Kodolányit, Várkonyit, Hamvas Bélát a nagy magyar tradicionalista triászként emlegetik. Híven illik Várkonyira Hamvas Béla meghatározása is az ideális könyvtárosról. „A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, mámor, kaland és végzet, mint a tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény.” Várkonyi Nándor hatalmas életművében az aranykor konkrét, művelődéstörténeti bizonyítékait keresi egymástól földrajzilag, időbelileg is elképesztően távol élő mitológiákban. A mitológia, a filozófia, a régészet, a történelem, az irodalom, a teológia, a földrajz, a geológia, a növény és az állattan tradicionális és legújabb kori eredményeit egyedülálló szinkronban és szintézisben láttató Várkonyi Nándor nagy ívű tudományos vízióitól a materialista hatalom rettegett, egyszerűen azért, mert Isten létezésének tudományos igazolását látta bennük. A Sziriat oszlopai című remeklést 1972-ben és 1984-ben keményen megcsonkítva bár, de megjelentette a Magvető Kiadó. A Sziriat oszlopai Josephus Flavius Archeologia Judaika című munkájából indul ki. Flavius írása szerint az első ember, Ádám fia, Séth és kortársai személyes kapcsolatban álltak Istennel. Meg akarták óvni az emberiség aranykori bölcsességének megsemmisülését az özönvíztől, amelyet Ádám megjövendölt, s egy kiégetett agyagból és egy kőből készült oszlopra vésték föl az aranykor bölcsességét, amely Sziriadu földjén található. A bibliai Noah ükunokája, Kainán megfejtette a rovásírásokat, ezek nyomán maradt föl többek között Georgiosz Szünkellosz bizánci krónikájában az egyiptomi-zsidó hagyomány. Várkonyi lenyűgöző tudásanyaggal írja meg hipotézisét az egykori egységes és osztatlan földgolyóról. A legalább kétszáz oldalnyi szövegrésszel megrövidített csonka változatból eltűnt számos idealista, Isten konkrét létét a hit erejével és tényekkel egyaránt bizonyító elmélet. S még ha nem is vagyunk hálásak a kiadónak a csonkításért, a lenyűgöző eszmetörténeti szintézis aurája, Várkonyi kivételes tehetsége átsütött ezen a változaton is.
Várkonyi Nándor gyermekei és unokái megkeresték a rendszerváltozás után az alakuló Széphalom Könyvműhely vezetőjét, Mezey Katalin költőt, aki 1991-ben szerződést kötött a jogutódokkal, s közel másfél évtizedet szentelt az életmű gondozására. Azóta sorban napvilágot látott Az elveszett paradicsom, Az ötödik ember három kötete, a kétkötetes Varázstudomány, az Írás és a könyv története. A Sziriat csonkítatlan oszlopai is tanúsítják a pártállami könyvkiadás egyre nagyobb számban napvilágra kerülő vétkeit.