Nagy Imre, a romantikus hős

A „legtisztább magyar forradalom és szabadságharc” törvénytelenül kivégzett, jeltelen sírba tett hősei közül lélektani szempontból is különleges alkat az 1958. július 16-án mártírhalált halt miniszterelnök, Nagy Imre. Újkori történelmünk kiemelkedő alakjáról A temetetlen halott címmel Mészáros Márta készített filmet magyar, szlovák és román színművészek közreműködésével. A filmben, amelyet a forradalom tiszteletére október 21-én mutatnak be a Budapest Film forgalmazásában, a mai lengyel színművészet egyik legjobb férfiszínésze, Jan Nowiczki játssza a főszerepet.

2004. 09. 27. 17:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annyit már most, a bemutató előtt elárulhatunk, hogy A temetetlen halott intenzív érzelmeket és azonosulást kiváltó, hatásos művészfilm, valódi katarzist ad, és segíti Nagy Imre bonyolult tragédiájának megértését is. Szerkezetébe szervesen simulnak dokumentumrészletek, amelyek többek között egyértelművé teszik Nagy Imre halálra ítélésében Kádár János felelősségét, hazaárulását is. Mészáros Márta lapunk olvasóinak elmondta, hogy a filmben Nagy Imre közvetlen hozzátartozóitól eltekintve azért szerepelnek fiktívvé finomult névtelen hősök, hogy a valóság szabta keretek között bár, de szabadabban működhessen a művészi teremtőerő is. A művészi igazság érvényesüléséért például a romániai, snagovi tónál játszódó jeleneteket Szlovákiában kellett forgatni, mert Snagov, ahol Nagy Imrét, családját, barátait 1956 és 1958 között fogva tartották, miután Kádár János hitszegő menlevelével kicsalogatták a jugoszláviai követségről, ma már teljesen más képet mutat. Ráadásul nem valószínű, hogy találtak volna román koprodukciós partnert. A szlovákok viszont önként jelentkeztek. A levéltárakból és a romániai helyszíni kutatásokból, Méray Tibor Nagy Imre-könyvéből kiinduló forgatások nyomán egy majd’ négyórányi anyag készült, ebből vágták ki a több mint kétórás, dokumentumanyagokkal dúsított játékfilmet.
Mészáros Márta a nem szakértők számára is követhetően pásztázza végig a forradalom és szabadságharc történetét, amelyből megértjük, hogyan válik a korábbi baloldali politikusból nemzeti hős, aki hívő keresztényként, a forradalom hőseként hal meg, egy elképesztően aljas koncepciós perben rászabott halálos ítélet áldozataként. A művet keretbe foglalja Nagy Erzsébet híres levele. Nagy Imre leánya levélben elutasítja barátainak kérését, hogy folyamodjon a Kádár-kormányhoz apjának újratemetéséért, így betartva apja végrendeletét, aki a filmben elmondja az utolsó szó jogán: csak az bánt, hogy azok akarnak majd először rehabilitálni, akik halálra ítéltek. Nagy Erzsébet kitartott a végakarat mellett, s addig nem is lehetett szó a később, 1989-ben megtörtént temetésről, amíg a gyilkosok hatalmon voltak
A rendezőnő szeretné a leforgatott anyagot, tévéfilmben is feldolgozni, amelyben név szerint is szerepelnének a kormány tagjai, s a 301-es parcellában nyugvó kivégzettek is. E munkában is azt a gondolati vezérfonalat követi majd, hogy Nagy Imre a felkínált kegyelemért, sőt, a hatalomba való visszatérés csábítására sem tagadta meg a forradalmat, szabad választást, többpártrendszert akart. Ezt bizonyítja a Viharos emberöltő című, Snagovban elkezdett, töredékben maradt írása is, amelyben Isten, a haza, a somogyi föld szeretete a fő motívum.
Jan Nowickitől azt kérdeztük, hogyan sikerült minden túlmaszkírozás nélkül százszázalékosan Nagy Imrévé átlényegülnie? Mint elmondta, egy nemzeti hősnél, kinek valódi arcát is sokan ismerik, nem szabad nagyon eltávolodni a kialakult képtől. Méray Tibor könyve és lengyel szamizdat munkák nyomán könnyen tudott Nagy Imre gondolkodásával azonosulni. Átvette a jelképessé vált külsőségeket is, a miniszterelnök botját, kalapját, cvikkerét és jellegzetes bajuszát. Segítette, hogy ugyanannyi idős, mint Nagy Imre volt, ráadásul november 5-én neki születésnapja, Nagy Imrének névnapja van. E kis részletek is fontosak a színésznek. A fantasztikus életút tragikus végkifejlete a színész reményei szerint csehovi tragédiává teszi a filmet. „Az én felfogásom szerint Nagy Imre igazi lengyel, romantikus hős, aki a huszadik századba tévedt. A romantikus hős fő jellemzője, hogy másokért áldozza föl az életét. Egyáltalán van-e különbség lengyel és magyar között? Nem véletlenül mondjuk: lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát. Én az ’56-os forradalom idején vért adtam a magyaroknak. S most együtt is filmezek velük. Szeretném, ha Nagy Imre alakja példaképpé válna a magyar politikusok számára. Nagy Imrét kommunistának nevezni tökéletes tévedés” – fogalmazott Nowicki.
Mészáros Márta beszélgetésünk zárszavaként hozzátette, a Nagy Imréhez hasonló hősök s a magyar történelem számos alakja adhatna követendő mintát a magyar fiataloknak. Most arra készül, hogy az ártatlanul halálra ítélt medikáról, Tóth Ilonáról készítsen játékfilmet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.