A felvétel előtörténete több mint húsz esztendővel ezelőtt kezdődött. Egy tudományos konferencia résztvevői meglátogatták Kölcsey Ferenc szatmárcsekei nyughelyét, ahol Sellei Zoltán előadóművész elmondta a Hymnust. A szimpózium következő napján Radó György műfordító vetette föl a gondolatot: egy közös kötetben illene végre közreadni a Hymnus és a Szózat minden elérhető fordításának szövegét. A kezdeményezés hamar megvalósult, többek között Horváth László és Lukácsy Sándor irodalomtörténész szerkesztői közreműködésével. Eközben derült ki a két szám, a Hymnus legalább tizenkilenc, a Szózat huszonnégy nyelven biztosan megjelent. Nemzeti imáink a világnyelveken, a nagyobb európai nyelveken kívül arab, héber, kazah nyelven is olvashatók. A kötet 1981-ben jelent meg először nyolcezer, majd tizenkétezer példányszámban. Mindkét könyv szinte a kiadással, illetve az újrakiadással egy időben elfogyott. E sikeren fölbuzdulva adta ki a nyolcvanas években a Hungaroton is a két költemény zenei változatait hanglemezen és kazettán.
Amikor 2000-ben, a Károly-palota felújításának folyamán fölépült egy digitális hangstúdió is, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai elhatározták, hogy felkutatják a műfordítások többségének hangfelvételét, és CD hanghordozón közreadják. A nemes cél Horváth László és Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész szerkesztésében megvalósult. A két irodalmár megtalált számos, időközben elkészült új változatot is. Előkerült többek között egy másik angol fordítás is Makkai Ádám költő segítségével. A sokszorosítás előtti utolsó pillanatban készült el Zágrábban a Hymnus horvát változata. A CD anyagába belekerült még a Hymnus és a Szózat roma és kínai átköltése is. A múzeum munkatársai és a szerkesztők az irodalmárokon kívül a nagyközönség érdeklődésében is reménykednek. A szerkesztők szeretnék folyamatosan tovább keresni és időről időre közreadni nemzeti imádságaink minden fellelhető nyelvi változatát.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében