New Orleans Debrecenben

A gumbo ízével, Herman Leonard fotóival, a Jonathan Ferrara Galéria képeivel és persze hajnalig tartó fantasztikus zenei attrakciókkal költözött be a hét végén New Orleans Debrecenbe. Az amerikai Dél dzsessznagyhatalmának számító város ugyanis mindenből hozott egy kicsit az idei fesztiválra, a bensőséges hangulatú nagyerdei koncerteket képek, hangulatok és illatok keretezték. Ez a keret jól illett az emberléptékű zenéhez: a XXI. század elidegenedettségét pillanatok alatt szétpengették, szétfújták és szétütötték a dzsessz apostolai.

2004. 09. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A varázslatos atmoszférájú Békás-tó természetes díszletéül szolgált a korlátlanul áradó dallamoknak és déliesen pergő ritmusoknak. A meghitt környezet zenészt és hallgatót egyaránt inspirált. Az Armstrong nyomdokain járó Kermit Ruffins, a tradicionális dzsesszt művelő Dr. Michael White és a Lousiana állam kulturális nagykövetének kinevezett Irvin Mayfield brillírozott a Nagyerdő öreg tölgyei között, de nem maradt szégyenben a fiatal magyar tehetség, Botos Róbert, Dresch „Dudás” Mihály és a Vasvári String Trió+ sem.
A közönség pedig, hangulata szerint, a színpad mellett tolongva-ülve, a ritmus csábításának engedve, vagy beszélgetve, eszegetve-iszogatva élvezte önfeledten a pompás esték zenével átitatott hangulatát.
A sajátos felépítésű dzsesszfesztivál ötletgazdája és egyben főszervezője Turi Gábor alpolgármester, aki harminc éve lelkes szakírója az improvizatív muzsikának. A napilapokban, szakfolyóiratokban közzétett publikációk mellett két könyvet is szentelt a témának: 1982-ben az Azt mondom: jazz című kötettel, 1999-ben pedig, utalva az Amerika Hangja Rádió A jazz ideje című adására, hasonló című munkával jelentkezett. Szervezőként azonban csak 2003-ban lépett színre, amikor alpolgármesterként feladatul kapta a debreceni dzsessznapok megreformálását. – Úgy gondoltam, többet kap a hallgatóság a dzsessz világából, ha megpróbáljuk tematizálni a fesztiválokat – mondja. – Tavaly egy fesztiválnapot szenteltünk Saint Louisnak és a városhoz kötődő bluesirányzatoknak, ám még megmaradtunk a koncerttermek falai között. Idén viszont úgy éreztük, hogy túl lehet és túl is kell lépni a falak közé szorított világon, ki kell vinni a zenét a szabadba, lehetőséget kell adni arra, hogy az emberek beszélgetés, evés-ivás mellett élvezzék a muzsikát. Ez a gondolkodás egyáltalán nem idegen a dzsessztől, sőt, eredendően örömzene, a pillanaté, az itt és most varázsának muzsikává oldása. Az ötlet tökéletesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért nagy valószínűséggel a 2005-ös chicagói, illetve a 2006-os New York-i zenei irányzatokat bemutató koncerteket is hasonló koncepció alapján szervezzük fesztivállá. Folytatjuk azt az idén elkezdett „hagyományt” is, hogy a szabadtéri rendezvényeken nem szedünk belépőjegyet – summázza a fesztivál tapasztalatait az alpolgármester, akitől megtudtuk azt is, hogy a debreceni dzsesszfesztivál alapján New Orleansban is sikert aratott. A cívisváros teljesítményének elismeréseként ugyanis Kósa Lajos polgármestert és Turi Gábort C. Ray Nagin, New Orleans polgármestere jelképesen városa polgárai közé fogadta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.