Röviddel azután, hogy kiderült, Magyarország egyik városa lesz Európa címzetes kulturális központja 2010-ben, Debrecen jelezte, pályázik a kulturális főváros cím elnyerésére, később pedig Pécs, Győr, illetve Eger is csatlakozott a jelentkezőkhöz. A kulturális hagyományokkal rendelkező történelmi városok ringbe szállása korántsem meglepő, hiszen a cím elnyerése olyan fejlesztési lehetőséget hozhat a szerencsés nyertesnek egyetlen év alatt, amit egyébként csak évtizedek alatt tudna megvalósítani egy átlagos magyar város. Az EU strukturális alapjaiból elnyerhető fejlesztési pénzekből ugyanis a pályázó település városképileg és infrastrukturális szolgáltatásokkal is alaposan felkészülhet a jelképes főváros szerepének méltó betöltésére. Bár Budapest is indul a nemes versenyen, Gulyás Gábor, a debreceni pályázat koordinátora úgy véli, a zászló elsősorban a vidéki városoknak áll. Az ok egyszerű: az EU ezzel is demonstrálja, hogy komolyan veszi a decentralizációt, és fontosnak tartja a vidéki kulturális centrumok fejlesztését, szerepük erősítését.
A vidéki városok élénk érdeklődése végül is arra kényszerítette a nyílt versenytől eleinte húzódozó kormányzatot, hogy pályázatot írjon ki az elsőbbség eldöntésére. A múlt héten kiírták a pályázatot, ami szerint az alapkoncepciót idén december 31-ig, a részletes, konkrét programokat is tartalmazó részletes projektet pedig jövő májusig kell benyújtani a pályázóknak. Utóbbit csak azoknak, akiket a benyújtott koncepcióvázlat alapján erre felkérnek. A kulturális kormányzathoz közel álló hírforrások szerint elvárás, hogy a címre aspiráló város pályázatában újrafogalmazza identitását, illetve újszerű kulturális arculattal jelenjen meg. Turi Gábor, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere viszont úgy látja, a pályázó városoknak, és különösen Debrecennek nagyon is megvan a saját kulturális arculata, amit vétek lenne újrafogalmazni. A protestáns hagyományokra építő szellemi élet, a világszínvonalú kórusversenyeket inspiráló zenei élet, a Csokonai felvilágosult európai szelleméhez méltó irodalmi élet, a jó nevű képzőművészeti iskolák, a prózában, operában és táncművészetben egyaránt figyelemre méltó produkciókat teremtő színházi élet olyan sajátos identitást ad a városnak, amit kár lenne újrafogalmazni. Sokkal inkább arra van szükség, hogy mindezt méltó formában meg lehessen mutatni Európának. Megmutatni olyan módon, hogy Európa mint saját protestáns szellemének egy létformájára ismerhessen rá a „kálvinista Rómában” – vélte az alpolgármester.
Bár a szellemiség átformálását nem tartják jó ötletnek a kulturális főváros projektgazdái, arra nyitottak, hogy a városlakókkal megkonzultálják, milyen programokkal mutatkoznának meg szívesen Európa nyilvánossága előtt. Gulyás Gábor elmondta: lakossági meghallgatásokat, civil szervezeteket és intézményeket mozgósító fórumokat rendeznek, és megszervezik a Debrecen 2010 Klubot is. A klub nyitott lesz mindazok előtt, akik bármilyen szinten be szeretnének kapcsolódni a kulturális főváros cím elnyerését célzó pályázat elkészítésébe.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
