A képzeletbeli régió

Tisztességtelen eszközöket választ Toller László, Pécs és Botka László, Szeged szocialista polgármestere, amikor egy képzeletbeli régió érdekeit hangoztatva közösen próbálnak ringbe szállni Európa kulturális fővárosa címéért – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gábor, a címre ugyancsak pályázó Debrecen programkoordinátora. Gulyás arra reagált, hogy a két polgármester bejelentette: a nagy riválisnak tartott Budapest legyőzése érdekében közösen indulnak a 2010-ben elnyerhető megtisztelő címért.

Gulyás Gábor, a debreceni pályázó team vezetője a példa nélküli ötlet kapcsán rámutatott: a kettős indulás egyaránt ellentétes a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázat kritériumaival és az Európai Unió vonatkozó határozatával. Szerinte a fair play íratlan szabályait meszsze figyelmen kívül hagyó etikátlan előnyszerzési kísérlet arra vall, hogy a szocialista városatyák máris vissza kívánnak élni azzal, hogy a frissen megválasztott MSZP- pártelnök egyben a kultusztárca vezetője is. A programkoordinátor elképzelhetetlennek tartja, hogy a pártelnök-miniszterelnök a pécsiek és szegediek gondolkodását elfogadná. Ha mégis ez történne, akkor nyilvánvaló lenne, hogy Hiller István a nemzet és Európa érdekei elé helyezi saját pártja érdekeit – vélekedett Gulyás Gábor.
A kulturális fővárosi rang odaítélése nem kötődik ugyan szorosan az EU regionális programjaihoz, mégsem független azoktól, mert az utóbbi tíz évben következetesen előnyben részesítették a vidéki kulturális centrumokat a szintén pályázó fővárosokkal szemben. Olyannyira, hogy az elmúlt bő egy évtized alatt főváros egyáltalán nem is nyerte el ezt a címet. Ennek ismeretében kissé erőltetettnek tűnik tehát a pécsi és szegedi gondolat, aminek egyik „nyomós” érve, hogy a Budapesttel szemben szeretnének ilyen módon előnyöket kiharcolni.
Amint arról már többször beszámoltunk: az Európai Unió minden évben két városnak ítéli oda a kulturális főváros címet, amelyet a nyertes települések egész esztendőben birtokolnak. 2010-ben egy német és egy magyar város kapja meg a titulust. Hogy melyik, azt 2005 őszén dönti el az EU illetékes bizottsága az országok kormányai javaslata alapján. A megtiszteltetéshez közvetlenül nem sok pénzt rendelne az EU, ám az elnyert cím birtokában jelentős fejlesztési forrásokhoz juthatnak a szerencsés városok. A brit Glasgow például 1990-ben több mint tízmillió font bevételhez jutott a cím birtokosaként, ami nemcsak a kulturális programok megszervezésében tett jó szolgálatot, de a szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozásában is igencsak hasznos volt.