A Népszava október 4-i száma riportot közölt a Magyar Írószövetség szombati közgyűlésről, amelynek felcíme is megdöbbenést keltett: Döbrentei nem kerül be a választmányba – elhatárolódik és kilép. Akár a cikk zárómondata: Döbrentei úgy meglepődött és úgy megsértődött, hogy vasárnap délután a Népszava munkatársával azt közölte, most ő lép ki az írószövetségből. A kilépési szándék érdekes módon nem szerepel a Népszabadság tegnapi számában, ahol Döbrentei a lapnak nyilatkozva csupán az írók kiszolgáltatott helyzetével hozza összefüggésbe kiszavaztatását.
Döbrentei Kornél elmondta: az írószövetség szombati közgyűlésén azzal a feltétellel nyilatkozott a Népszava újságírójának, ha szembesülhet a végső, teljes fogalmazvánnyal. Amikor kollégánk vasárnap telefonon felolvasta neki az egész dolgozatot, az korrektnek tűnt, a kilépésre vonatkozó mondatok nem szerepeltek benne. Miután Döbrentei jóváhagyta a cikket, az újságírónő még megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy kiszavazták a választmányból. Döbrentei úgy válaszolt. „Most azt várja tőlem, hogy lépjek ki én is az írószövetségből és határolódjak el? Ennek semmi értelme, volt már elég cirkusz, ezzel csak ártanék mindenkinek.”
Hogyan került mégis a cikkbe a Döbrenteinek tulajdonított ellenkező értelmű idézet? A költő szerint a jóhiszemű válasz: a telefonon keresztül valamit félreértett az újságírónő. A kevésbé jóindulatú feltételezés: a szerző lapjának vágyálmait fogalmazta meg. „Egy a fontos: eszemben sincs kilépni az írószövetségből. A tényt, hogy nem szavaztak be a szövetség választmányába, súlyos meghátrálásnak tartom, de nem árulom el sem a barátaimat, sem a Magyar Írószövetséget. Nekem nem szokásom visszakozni.”
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat