P ongrácz Zoltán, a Kodály-tanítványok egyik legismertebbike Cimbalomversenyével „nevezett” a debreceni koncertre. A kilencvenkét éves mester műve a koncert záródarabja volt. A sajátos színeket felragyogtató zenemű kapcsán a komponista úgy nyilatkozott: itt az ideje annak, hogy a huszadik század komolyzenei termését megszűrje a zenei világ, és ha kell, lépjen túl akár a legnagyobbak elavultnak bizonyuló felfogásán is. Litván Gábor, aki az ötvenes–hatvanas évek ismert és elismert színházi karnagya volt a városban, s aki Pátria reasarch című darabjának előadásához maga is a zongorához ült, kevésbé forradalmi hangokat pengetett. Szerinte a bartóki és kodályi hagyományokon való túllépésnek még nem jött el az ideje. A művész a koncerthez kapcsolódó beszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy a számítógép használata a zeneszerzők kreativitását korlátozza. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolát egészen a közelmúltig igazgató Keuler Jenő elektronikus zene világába tartozó Csillagzenéje viszont rácáfolt a kételyekre: bővelkedett eredeti megoldásokban. Keuler Zoltán kérdésünkre elmondta: debreceni zenei iskoláról ugyan nem lehet beszélni, de arról mindenképpen, hogy a városban nagyon erős hagyományai voltak és a Bartók Béla nemzetközi kórusfesztiválon keresztül ma is vannak a huszadik századi magyar zenének. Dobos Kálmán Erkel-díjas zeneszerző négy művel, köztük a Pilinszky János ihlette, különleges hangzású Misztérium című darabjával varázsolta el a hallgatóságot, Jeney Zoltán pedig, aki zongoristaként személyesen szintén közreműködött a hangversenyen, a Halotti szertartás tételeit tűzte műsorára, s mellette még három versfeldolgozással jelentkezett. A koncertet a Debrecenhez máig igen sok szállal kötődő Kocsár Miklós Triószonátája nyitotta, ami hasonlóan a nyári kórusfesztiválra írt Requiemjéhez, igen nagy hatással volt a közönségre.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
