Balassi Bálint élete és kora

A Balassi-emlékév egyik méltó záróakkordjaként tartott előadást hétfőn este Kőszeghy Péter irodalomtörténész, Balassi-kutató, a reneszánsz költőről elnevezett kiadó vezetője Celldömölkön, a Kresznerics Ferenc Könyvtárban Balassi Bálint életéről, hitéről, költészetéről. Balassagyarmaton Réti Zoltán festőművész Balassi-sorozatát állították ki a költőről elnevezett gimnázium galériájában.

Az előadás középpontjában annak a kötetnek a bemutatása állt, amelynek tanulmányait Csörsz Rumen István, Kőszeghy Péter, Pálffy Géza, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténészek írták.
Kőszeghy Péter Balassi Bálint egész életútját átfogó esszétanulmányában Balassi születésnapját a személyhez, egyéniséghez kötött magyar költészet születésnapjának nevezi. Az első magyar irodalomtörténeti költő, Balassi Bálint 1554. október 20-án született délelőtt kilenc óra tájban, Zólyom várában. A kor szokásainak megfelelően a híres família Balassinak és becéző alakban Balassának egyaránt nevezi magát, a költő műveit Balassi Bálint formában jegyezte. Érdekességnek számít, hogy a maga korában egyetlen műve jelent meg nyomtatásban, az is műfordítás, mégpedig Michael Bock Beteg lelkeknek szóló füves kertecske című kegyességi irata. A Balassi-költemények a kor szokásainak megfelelően megzenésített és kéziratos alakban terjedtek. Ezeknek a megzenésített, illetve újrazenésített énekelhető költeményeknek különös, archaizáló esztétikumáról mindenki meggyőződhetett, aki részt vett október 20-án Ferencz Éva, Kobzos Kiss Tamás, a Kecskés és az Ars Renata együttes maratoni koncertjén a Magyar Rádió Márványtermében, amelynek CD-változata hamarosan elkészül. Balassi mint humanista költő és reneszánsz egyéniség a teljesség foglalatának tekintette költészetét. Kőszeghy Péter dolgozatának tézisei szerint is komoly teológiai műveltséggel rendelkezett; első tanítómestere Bornemissza Péter író, a nagyhatású prédikátor volt. Szentmártoni Szabó Géza esszéjének szavait kölcsönözve istenes verseihez, énekeihez a kortárs gyülekezeti költészet bőséges termése adott mintát. Profán módon szakrális nőeszményének, szerelmi lírájának legteljesebb foglalatai a Losonczy Annához írt Júlia-versek. A hölgy kezét a költőnek nem sikerült elnyernie. Balassi Bálintnak köszönhetjük a XVI. századi vitézi élet számos veretes versbéli megörökítését, e művek leghíresebbje A végek dicsérete című költemény.