Turi Gábor alpolgármester megnyitójában egyértelművé tette: nem kívülálló profik fogják elkészíteni a város pályázatát, hanem a helyi művészvilág, az építészek és a civilek közös gondolkodásában formálódik meg a városfejlesztési elképzeléseket és nagyszabású rendezvényeket egyaránt magában foglaló koncepció. Amint mondta, ezen az úton már el is indultak, hiszen konzultáltak az írókkal, képzőművészekkel, és rövidesen a színházak, illetve zenei élet képviselőivel is folytatnak megbeszéléseket. Élénk a kommunikáció a civil szférával is, ugyanis megalakult a Debrecen 2010 Klub, aminek tagjai maguk is részt vesznek a koncepció kidolgozásában.
A formálódó projekt egyik kulcsfontosságú eleme lehet a kulturális intézményhálózat, ezen belül is a képzőművészeti kiállítóhelyek fejlesztése. Ehhez illeszkedve Perneczky Géza művészettörténész arról beszélt, hogy milyen képtárat, műcsarnokot célszerű építeni a XXI. század elején. Sipka László villamosmérnök, az Álmok álmodói kiállítás egyik ötletgazdája mondanivalóját a közösségek kulturális szerepének értelmezésére építette. Arról beszélt, hogy Debrecen képes élhető életteret adni lakóinak, olyat, ahol az egyetemek, egyházak, professzionális művészeti együttesek, színházak, de a különféle érdek és érdeklődés mentén szerveződött civil közösségek is megtalálják a helyüket. A mérnök úgy véli: a rideggé, elidegenedetté „sivatagosodó világban, Debrecen olyan oázis, amely méltán nyerheti el a szellemi kincseire és civil közösségeire oly büszke Európa bizalmát.
Hankiss Jánosnak, a Debreceni Nyári Egyetem mentorának, a Helikon című folyóirat megalapítójának életpályáját Gorilovics Tivadar, a Debreceni Egyetem francia tanszékének nyugalmazott tanára mutatta be a hallgatóságnak. A professzor emlékeztetett arra, hogy az irodalomtudós 1927-től a háborúig Magyarország külföldön leginkább elismert szaktekintélyeinek egyike volt, aki a modern művészetekkel foglalkozó Helikon hasábjain a megbékélést hirdette. A világ minden tájáról érkezőket magyar nyelvre oktató Debreceni Nyári Egyetem vezetése alatt élte aranykorát. Életműve igazolás, hogy Debrecen lehet olyan szellemi bölcső, ami képes éltetni, kinevelni és megtartani a nemzet legjobbjait is – mutatott rá Gorilovics Tivadar.
Versenyző városok Berlinben. Óriásplakátokon népszerűsíti magát Berlinben a 2010-es Európa kulturális fővárosa címre aspiráló öt magyar – Budapest, Debrecen, Eger, Győr és Pécs – és tíz német – Halle, Bréma, Lübeck, Essen, Potsdam, Braunschweig, Görlitz, Kassel, Regensburg és Karlsruhe – város. A brandenburgi kapunál ma kezdődő és december 2-ig tartó plakátkiállítás megnyitóján Benedek András, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára képviseli a tárcát. Az esemény főszervezője az Európai Kulturális Alapítvány német egyesülete, magyar részről a szervezést a Collegium Hungaricum Berlin és a kultusztárca segítette. A szervezők a berlini magyar nagykövetség előcsarnokában külön olvasószalont rendeznek be, hogy a pályázó városok projektjeinek szóróanyagait, prospektusait bemutassák.
