Irodalmi napok Debrecenben

Irodalmi pályázatot hirdet Debrecen a Csokonai-emlékév alkalmából. A költő szülővárosa olyan regény létrejöttét szeretné ösztönözni, amely személyes hangvételű, Csokonait mint embert mutatja be korának viszonyai között, és az akkori Debrecen ábrázolására is vállalkozik. A regény megírására ötmillió forintot ajánl fel az önkormányzat – jelentette be Kósa Lajos polgármester a Debreceni irodalmi napok megnyitóján.
A pályázat minden magyar nyelven alkotó írónak szól. Feltételeit az Alföld és szerkesztősége, a református kollégium, a Debreceni Egyetem, illetve a Debreceni Irodalmi Múzeum által delegált bizottság határozza meg, a pályázati kiírás megjelenése jövő januárban, a költő halálának évfordulóján várható. A polgármester úgy fogalmazott: ha nem is a Toldit, de mindenképpen nagy hatású irodalmi művet remélnek a pályázattól. Olyan történelmi regényt, amely közel hozza a költőt mindennapjainkhoz. Beszédében kitért arra is, hogy az évfordulóhoz méltatlan politikai csatározások zajlanak, olyan helyzet alakult ki, amikor a regénypályázatot meghirdető városvezetést könnyen érheti az a vád: ilyen módon kívánja bizonyítani, hogy úgymond Csokonai mégsem SZDSZ-es volt, hanem fideszes. Úgy fogalmazott: a baloldal körül tömörülő értelmiség által elszúrtnak mondott emlékéven a pályázat nem szépségtapasz, hanem pontosan akkora vállalás, ami a költő szülővárosától joggal elvárható. Kifejtette: nem lenne túlzás az sem, ha Csokonairól játékfilm készülne, mert ilyen módon lehetne közel hozni a költőt az emberekhez. Ám erre a szülőváros pénz hiányában valóban nem vállalkozhat.
A megnyitót követően az Alföld-díjasok estjével folytatódott az irodalmi napok nívós rendezvénysorozata: Csikós Sándor a díjazott Ferdinándy György és Juhász Ferenc műveit adta elő. A Puerto Ricóból nemrég hazatelepült Ferdinándy György a díj átvételekor elmondta, szűk tízéves francia nyelvű alkotó korszakát követően mindig magyarul írt, mert az anyanyelv képeit nem tudta kitörölni a lelkéből semmi. A szülőföldhöz való kötődését, elszakadását, majd visszatalálását megdöbbentő nyíltsággal ábrázoló műveit az est során Aczél Géza, az Alföld főszerkesztője méltatta. Juhász Ferenc szavai az 1956-ot követő hallgatást és depressziót, majd a költő 1963-as újbóli megszólalását idézték, amelynek ihletője József Attila sírja volt. Az Új Írásban megjelent vers új korszakot indított a magyar költészetben. A harmadik Alföld-díjas a fiatal kutató, Simon András lett, aki klasszika-filológusként a hermeneutikai iskola képviselője.