Írószervezetek az igen mellett

Támogatja a határon túli magyarok kettős állampolgárságát a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Írók Egyesülete, a Független Írók Szövetsége és az Írók Szakszervezete. Közös közleményükben arra kérik a magyar írótársadalmat, hogy mindenki menjen el a december 5-i népszavazásra és szavazzon igennel mindkét kérdésben.

Napjaink magyar irodalma részben a határainkon kívül születik. Ha feltöltődünk határon túli íróink alkotóerejéből, ha büszkén írjuk be irodalomtörténetünk lapjaira műveiket, akkor szívünkön kell viselnünk azt is, hogy ezek az írótársaink korlátok nélkül, teljes joggal vehessenek részt annak a kultúrának a mindennapjaiban, amelynek legalább harmadát ők képviselik – olvasható a közleményben.
A felhíváshoz Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke személyesen annyit tett hozzá: fölháborítónak tartja azt, hogy bizonyos politikai körök és a magyar kormány megtagadná határon túl élő honfitársainktól azt a lelki nyugalmat, amit a kettős állampolgárság ad nekik. Nem beszélve arról, hogy ez az állampolgárság jogi védelmet is nyújt, ugyanis egy kormánynak kötelessége megvédenie állampolgárait. A kormány magatartása szégyenteljes, amikor arra biztatja az anyaországiakat, hogy vonják meg újra lélekben is a trianoni határokat. Éppen ők teszik azt, amivel az ellenzéket vádolják: megosztják a magyarságot.
L. Simon László költő-író, a Magyar Írószövetség főtitkára, a Fiatal Írók Szövetsége tagja pedig azt tartja szégyenteljesnek, hogy bár megkeresték a Szépírók Társasága és a József Attila Kör elnökét, de egyik szervezet sem csatlakozik a felhíváshoz, ami pedig minden gondolkodó magyar embernek erkölcsi kötelessége lenne. Bár az hazugság, hogy a kettős állampolgárság sokba kerülne a magyar államnak, L. Simon László akkor is támogatná az ügyet, ha az valóban pénzbe kerülne. „Aki nemmel szavaz, hasonlít a szülőhöz, aki nem ad enni a gyermekének, mert az étel pénzbe kerül”. Bednanics Gábor esztéta, a Fiatal Írók Szövetsége elnöke alkotmányos kötelességnek tartja az igennel szavazást. Ahogy mondta: az igen tökéletesen harmonizál a Fiatal Írók Szövetsége alaptörekvéseivel, hiszen a tagság egyharmada határon túli magyarokból áll.
Mezey Katalin költő, az Írók Szakszervezetének főtitkára fölhívta a figyelmet arra: a világ minden olyan országában megalkottak már hasonló törvényt, amelynek állampolgárai jelentős létszámban élnek az anyaország határain kívül. Vannak országok, például Németország és Izrael, amelyek anyagilag is támogatják azokat, akik határon túl élnek, de fölveszik az anyaország állampolgárságát. „Ideje, hogy mi is megadjuk magyar testvéreinknek ezt az erkölcsi segítséget. Anyagiakra hivatkozni nemcsak szégyen, de ostobaság is, hiszen butaság nem észrevenni, hogy a folyamatosan fogyatkozó anyaországi magyar nemzet csak erősebb lesz attól, ha többen leszünk”.
Hernádi Gyula író, a Független Írók Szövetségének elnöke is elmegy, és igennel szavaz. Úgy véli, az igen a remény zászlaja az önhibájukon kívül határainkon kívül rekedt, oly sok balszerencsével megvert honfitársainknak.
Gyurkovics Tibor költő, a Magyar Írók Egyesülete elnöke szerint minden magyar nyelven író magyar, akit megilletnek a magyar állampolgársággal járó jogok. Akik magyar nemzetben gondolkodnak, lakjanak a világ bármelyik táján, nemcsak áttételesen, hanem szó szerint hozzánk, az anyanemzethez tartoznak. Akinek ez nem nyilvánvaló, azzal – legyen bár miniszterelnök vagy író – nem érdemes foglalkozni.