A Kádár-kor véren vett álszabadsága

2004. 12. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azok a kádári „szép” napok címmel állított össze hiteles, aprólékos előtanulmánnyal ellátott dokumentumgyűjteményt két jeles történész, Simon István, a Magyar Országos Levéltár kutatója és Szerencsés Károly kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense. A könyvet, amelyet a Kairosz Kiadó rendezett sajtó alá, a Fókusz Könyváruházban tartott bemutatón Gyurkovics Tibor méltatta, fölidézvén a kor szellemét. Nem véletlen, hogy éppen a hetvenes évekről szól a kötet, e tíz esztendő a Kádár nevével fémjelzett diktatúra legkevésbé látványos fejezete. Központi alakja volt a kacsingatós diktátor, aki megpróbálta elhitetni a néppel, hogy valamiféle kiegyezés történt. Szerencsés Károly a bevezető szavaihoz csatlakozva foglalta össze a kötet vezérgondolatát. A hosszú póráz állazaságát és az ötvenes évekhez képest viszonylag szabad kulturális életet nem a diktátornak, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak, hőseinek köszönhetjük. Ám aki nem ismerte föl, hol vannak a látszatszabadság határai, 1963-tól 1990-ig keservesen megbűnhődött – erősítette meg Szerencsés Károly szavait a másik szerző, Simon István. Számos internált, állásától megfosztott, jelentéktelen és tét nélküli életre kényszerített ember balsorsából sem állt össze még teljesen a Kádár-kor hiteles vádirata. E hiányt igyekszik pótolni ez a kötet is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.