Falun felfordul a világ

Az egyház sokáig ferde szemmel nézte a farsangi pogányságot, hiszen a vízkereszt és a hamvazószerda által körülölelt haddelhadd a szakrális két ünneppel ellentétben profán eredetű: falun felfordul a világ, a szigorú, merev törvény lazul, az utca népe mulat gazul; a farsang a játék és a szabadság ideje. Nálunk, mint a kalendárium minden jeles napjához, a farsanghoz is gazdag szokáshagyomány kapcsolódik. Asszonyok hosszú tésztát főznek a húslevesbe, hogy nagyra nőjön a kender. A mulatságok idején jó zsírosan, bőségesen étkezik a magyar, rágja a húsételeket, eszi a sertéskörömben gazdag kocsonyát, no és a túrófánkot, almafánkot, kubikosfánkot, csörögefánkot. A mezei és erdei munka helyett faluhelyen a pihenés rövid időszakát élvezik ilyenkor, unaloműzésből összejár a szomszédság a fonóban, tollat foszt, sertepertél, kibontakoztatja a szerelmet, ami jó esetben hamvazószerdáig hoz virágot. Farsang a fiatal párok egybekelésének szerencsés, már-már kötelező ideje, akinek esze van, most tartja lakodalmát. A böjt előtti időszakot belengi a bájos szexualitás, még a korai erkölcs is megengedte, hogy farsangi időben házasságtörő aszszonyok, kerítőnők, örömlányok és bordélyok történeteiről írt dramatikus műveket adjanak elő, amint ezt a XVI. században tevékenykedő Hans Sachs farsangi játékai mutatják.
Szerelemszövögetés mellett jut idő az álarcos, jelmezes batyus bálokra, termésvarázsló, gonoszűző cselekményre is. Az alakoskodás, maskarázás olasz eredetű; Rómában a hamvazószerdát megelőző néhány napot mondják farsangnak, illetve karneválnak, amelyet az ünnepeken felvonuló díszkocsik – carrus navalis – nevéből származtatnak. A hazai farsang szó a böjt előtti húshagyó bajor–osztrák nevéből, a Faschingból, más értelmezés szerint a német fasen, faseln; mesélni, pajkosságot űzni kifejezésből ered. Az alakoskodó szokások közül legismertebb a Mohács környéki délszlávok örömünnepi felvonulása, a busójárás, amely legyőzi a telet, a hideget és a sötétet.
Valamikor a tánciskola is farsangi időben volt, a próbabál, a vizsgatánc farsang végére lezajlott. A két világégés között külön báloztak idehaza az iparosok, a gazdák vagy a tűzoltók. Úgy mondják, a hamvazószerdára virradó éjszaka a csépai cigányok is bálba mentek, majd éjfélkor gyászbeszéd után jelképesen eltemették a nagybőgőt.
Télbúcsúztató vigasság, féktelen öröm. Az óegyház évszázadokig hajszolta a farsangi szokásokat, aztán átengedte ezt az időszakot az őszinte vidámságnak, egészséges életörömnek, szórakozásnak. Az evangélium ekkortájt emlékezik meg a kánai mennyegzőről. Jézus első csodatételének napját ünnepeljük ekkor: a kánai lakodalomban Jézus hatszáz liternyi vizet változtatott borrá. Akad, aki szerint ezzel magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartják. Mások szerint a maskarák alól leselkedő szerelemmel, amelynek jobbára ideje van.

---