A tanár úr eddigi életműve és eddigi életútja híven példázza, hogy nehéz időkben is lehetett tisztességesen, megalkuvásoktól mentesen élni és dolgozni, ellenállni a tehetséges embereket árnyalt módszerekkel megkörnyékező, évről évre egyre ravaszabb pártállami diktatúra kísértéseinek. Görömbei Andrást a tanári diploma megszerzésének 1968. esztendejében az intézmény pártvezetése akadályozta meg abban, hogy azonnal a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar irodalmi tanszékének oktatója legyen. Nem kereste helyi hatalmasságok kegyeit, ehelyett bizonyított, részben az Alföldben megjelent tanulmányokkal és kritikákkal, részben a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban folytatott pedagógusi teljesítménnyel. Kiváló tanáraink, többek között Barta János, az iskolateremtő professzor, minden idők legnagyobb Arany János- és Madách Imre-kutatója, a két ’56-os, Julow Viktor Csokonai- és Fazekas Mihály-monográfus, valamint Kovács Kálmán, Ady Endre és Mikszáth Kálmán műveinek kutatója, a magyar kritikatörténet jelese, az Alföld akkori főszerkesztője harcolták ki, hogy 1970-től Görömbei András a „Kossuth” magyar intézetének tanársegéde lehessen. Hallgatói azóta napjainkig élvezhetik értékérzékeny és nyelvi szempontból is különlegesen gazdag előadásait, olvashatják könyveit, amelyek az anyaországi és a határon túli, nemzeti elkötelezettségű magyar irodalom első számú szaktekintélyévé avatták. Nehéz időszakban, 1977-ben látott napvilágot Görömbei András első önálló kötete, a Sinka István-monográfia, amelyben az elemzői empátia erejével rekonstruálta líránk huszadik századi táltosának belső világát. Miközben megszületett Görömbei tollából Sütő Andrásnak, a mesefakasztó nyelvezetű prózaköltőnek a példaértékű életműelemzése is, a tanár úr az évek során megírta a határon túli magyar irodalom teljesség igényével feldolgozott történetét: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945– 1980 (1982), a Bertha Zoltánnal közösen kiadott A hetvenes évek romániai magyar irodalma I–II. (1983), Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai (1984), Napjaink kisebbségi magyar irodalma (1993). És hogy a legfrissebbek közül is említsek valamit, a hetvenötödik születésnapját ünneplő Csoóri Sándorról, a magyar rendszerváltozás emblematikus alakjáról, a költőről, a költői esszéíróról is megjelent a Görömbei-monográfia (2002).
Görömbei András irodalomtörténészi, tanári életműve teljességet befogadó ívet rajzolt meg már eddig is a folytatás ígéretével. Nála, akár mesterünknél, Barta Jánosnál a mű az ómega és az alfa, amelynek varázskörén belül maradva kell visszautalni az alkotó életkörülményeire és a kor alapproblémáira. Hatvanadik születésnapján egykori diákjaként is köszöntöm őt, abban a biztos tudatban, hogy a mennyből Barta János professzor is büszkén és elégedetten tekint alá egyik legtehetségesebb tanítványára.
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!