Ma délelőtt 11-kor, a budai Gellért szállóban egy magyar és egy finn költő veszi át a Balassi-emlékkardot, a nemzeti elkötelezettségű alkotók rangos Bálint-napi jutalmát. A Balassi-emlékkardot 1997-ben alapította Molnár Pál újságíró, a kuratórium jelenlegi titkára. Lapunk kérdésére az alapító elmondta, hogy azért kellett létrehozniuk egy alternatív irodalmi díjat, mert tűrhetetlenné vált a Horn-kormány és a főváros kulturális vezetésének ízlésterrorja. „A Balassi-emlékkard azt jelzi, hogy nem csak az 2002 nyara óta újra hivatalosnak tekinthető szürke globalista kultúra létezik Magyarországon.” 1997 óta évente egy poéta részesül a kitüntetésben. Eddig Tóth Bálint, Döbrentei Kornél, Wass Albert (posztumusz), Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Gérecz Attila (posztumusz), Utassy József, Farkas Árpád, Kiss Benedek, Vári Fábián László részesült a kitüntetésben. Immár negyedízben veszi át évente a kardot a kuratóriumtól egy Balassi-fordító is.
Az idén a magyarok közül Ferenczes István erdélyi magyar szociográfus író, költő részesül a megtiszteltetésben. Ő nemcsak író-költőként, hanem a Székelyföld című folyóirat főszerkesztőjeként, nemcsak Erdély keleti végein, hanem a csángók között is folytatja irodalom- és nemzetmentő missziós tevékenységét. A külföldieknek járó kardot ebben az évben Tuomo Lahdelma finn műfordító kapja a magyar irodalom hűséges és magas színtű tolmácsolásáért.
A jeles műfordító Balassi Bálint versein kívül többek között Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor munkáit ültette át finn nyelvre.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
