Röviden

Kelet-európai turnén a Frenák Pál Társulat
Közel két hónapon keresztül Románia, Bulgária, Törökország, Macedónia, Szerbia-Montenegró, Koszovó, Csehország, Lengyelország és Magyarország összesen tizenöt városában mutatja be a 2003–2004-es évad egyik legnagyobb sikerrel játszott alkotását, a Fiúk című koreográfiáját a Frenák Pál koreográfus vezetésével működő magyar–francia tánctársulat; a turné csütörtökön kezdődött. A társulat új bemutatója Apokalipszis-Frisson címmel a Trafóban lesz látható március 31-én, az előadáson bemutatkozik Nelson Reguera Perez és Johanna Mandonnet is. (P. O.)

Luther a Duna TV-ben
Nagy sikerrel vetítik a magyar mozikban Eric Till kanadai rendező Luther című filmjét, amely azonban korántsem az egyetlen alkotás a nagy reformátorról. Lutherről 1927-ben német némafilm, 1953-ban látványos hollywoodi produkció készült, sőt a volt NDK-ban a Német Szocialista Egységpárt őrködött a megfilmesítés felett. Fabiny Tamás szerkesztő és Tóth Béla rendező Luther-filmekről készült összeállítása a Duna Televízió Isten kezében című műsorában látható ma 12.10-től. (MN)

Robert Altman nyolcvanéves
Nyolcvan éve, 1925. február 20-án született Kansas Cityben Robert Altman amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. 1957-ben forgatta első nagyjátékfilmjét Fiatalkorú bűnözők címmel, de a szakma és a közönség figyelmét a két évvel korábban elhunyt James Deanről készített dokumentumfilmjével keltette fel. A legjellegzetesebb Altman-filmek a mozaikszerűen összerakott, több szálon futó, sokszereplős filmregények, amelyekben hangsúlyozott szerepe van a jellemábrázolásnak és az atmoszférának. Első számú témája Amerika groteszk látásmóddal ábrázolt „mítosza”, az ártatlanság, a romlás és a túlélés. (MTI)

Az apokrif Don Quijote szerzője
Izgalmas bejelentés hírére jöttek össze a cervantesisták a spanyolországi Valladolidban, a Calderón-színház tükörtermében: Jesus Maria Sanz, a város egyetemének rektora hozta nyilvánosságra azt, amire az író hívei már négy évszázada vártak: az úgynevezett „apokrif” Don Quijote igazi szerzőjének nevét. A művet 1614-ben publikálták Avellaneda néven. Két egyetemi professzor, Javier Blasco és Anastasio Rojo kutatásainak eredményeképpen most a rektor felfedhette: kétségtelen bizonyíték van arra, hogy a plagizátor Blatasar Navarrete valladolidi dominikánus szerzetes IV. Fülöp király gyóntatója volt. (MTI)