Gortvay Gábor tanár úr, az Ungvidéki Baráti Kör titkára az Ungvár közeli faluban, Homokon született 1938-ban. A község a születésnapján még Csehszlovákiához, a keresztelőjén már Magyarországhoz, a második világháború után a Szovjetunióhoz, ma pedig Ukrajnához tartozik. A tanár úr a magyar Himnusz miatt 1960-ban összeütközésbe került a hatalommal. Háromesztendős szovjet hadseregbeli sorkatonáskodás után egy teherautó-garázsban kapott szerelői munkát. Éjszakai műszakban az idő múlatására magyar verseket mondtak, magyar népdalokat daloltak, s a magyar Himnuszt is többször elénekelték. Ezért egy munkásgyűlésen a nagy nyilvánosság előtt nacionalista szervezkedéssel gyanúsították meg Gortvay Gábort, éppen akkor, amikor fölvették az ungvári egyetem orosz–filológia szakára. Szerencséjére a párttitkár jóindulatúnak bizonyult, hajlandó volt utánanézni, s megtudta, hogy Kölcsey Ferenc nemzeti imája 1960-ban is a Magyar Népköztársaság hivatalos himnuszának számít. Gortvay Gábor anyaországi áttelepülésétől nyugdíjba vonulásáig tanított. Amióta a többek között az általa alapított Ungvidéki Baráti Kör és a Bercsényi Miklós Alapítvány titkárául választották, kiváltképpen hivatásának tartja a kárpátaljai magyarok megsegítését. A múlt év tavaszán magyar irodalmi pályázatot hirdettek, a jelentkezőknek tehetséggondozó tábort szerveztek a Munkács melletti Bercel középiskolájában.
A gyerekek irodalomra, kultúrára fogékony közösséggé kovácsolódtak, Gortvay tanár úr havonta találkozik velük. A legutóbbi alkalommal tehetséggondozó klubot szerveztek, amelynek célja a humán érdeklődésű magyar iskolások felkészítése az egyetemi felvételi vizsgára. Gortvay Gábor tavasszal hasonló pályázatot akar meghirdetni a reál tárgyakban jeleskedő diákoknak. Teszi ezt abban a hitben és reményben, hogy a gyerekek az egyetemi diploma megszerzése után a kárpátaljai magyar értelmiség utánpótlását adják majd.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe