Vitákat gerjeszt a Vajdaságban a Trianon. S már kezdettől fogva nem a filmről volt szó, mert a vitában szenvedélyesen vesznek részt azok is, akik nem látták, s nem is kívánják megtekinteni, amelyet egyébiránt telt házak előtt vetítettek Szabadkán, Kishegyesen, Bácsfeketehegyen, majd ma ismét a szabadkai Népkörben.
A belgrádi Politika a film szabadkai bemutatóját annak idején egyenesen a szabadsággal való visszaélésnek nevezte. A belgrádi napilap a film bemutatását igyekezett összemosni például a soviniszta falfirkákkal – hogy „bűncselekmény” is legyen –, mert „a társadalom egy évtizede küzd a kulturálatlansággal és a primitivizmussal, amelynek egyik megjelenési formája az intoleráns nacionalizmus”, szögezi le a lap, s talán maga is tudja, hogy ez az intoleráns nacionalizmus vígan virágzik, s a szenvedő alanyai a kisebbségek. A Trianon bemutatásának már az is eredménye, hogy a Politika közvetve egy beismerést tesz, amikor elítéli azokat, akik hőstettnek tartanak „egy provokatív filmmel, falfirkával vagy valamilyen felirattal megsérteni más nép tagjait”.
A szerb politikusoknak váratlanul bekeményített nyilatkozatai és a heves sajtóreagálások kétféle reakciót váltottak ki a vajdasági magyar közéletben: nyugtalanságot is, szembeszegülést is. Szabadka polgármestere például bírálta a Trianon vetítésének szervezését, s mint mondta, nem nézte meg a filmet, miközben ugyanahhoz a párthoz tartozó Pál Károly, a VMSZ alelnöke azt írta, hogy a filmet minél több fiatalnak kell megtekinteni, nem csak magyaroknak. Szerinte a tévének is műsorra kellene tűznie.
A vajdasági magyar sajtónak ugyancsak témája a Trianon. A szabadkai Hét Nap kemény vezércikkben válaszol a szerb aggodalmakra, hogy korai még Trianonról beszélni. „Talán csak nem akkor akarnak szólni Trianonról, amikor már írmagjuk sem maradt azoknak, akiket ez a szörnyűség a legkésőbbi utódaikban is porig alázottá, kiszolgáltatottá tett?!” – írja a Hét Nap.
Gyógyír a dialógus lehet
Koltay Gábor (képünkön) Trianon című mozifilmje és a belőle készült Velünk élő Trianon című televíziós sorozat most már különösebb szervezések nélkül járja útját a Kárpát-medence magyarságának körében. A rendező lapunk kérdésére elmondta, a telt házas bemutatók azt a pozitív üzenetet hordozzák, hogy érdemes volt elkészíteni a filmet. Neki az volt a célja, hogy elindítson egy értelmes párbeszédet először a határon inneni és túli magyarság körében, amelyet reményei szerint követ majd a más nemzetiségűekkel folytatott dialógus is. A nyolcvanöt esztendős stigmára az egyik legjobb gyógyír a kölcsönös kibeszélés, amely a görcsök oldódásához vezethet. A Trianon útja március 12-én este Dunaszerdahelyen folytatódik, az ottani vetítésre többek között eljön Duray Miklós író is. Ez az esemény egy felvidéki vetítéssorozat első állomása lesz. A rendező őszintén reméli, hogy a sikerek a hazai félelmek ellen is orvosságként hatnak majd. Remény van rá, hogy a Hír TV után hamarosan a Duna TV is műsorra tűzi a televíziós sorozatot, amelyre a rendező ígéretet kapott Cselényi Lászlótól, a intézmény új igazgatójától.
