A Thomas Mann üdvözlése című József Attila-költeménytől kölcsönzött „az igazat mondd, ne csak a valódit” megidézése a színpadon felismeréserejű. Itt és most, a pontatlanul vagy félig kimondott, közhelyekbe torzított alapigazságok is gyógyíthatatlan károkat okoznak. Ennek veszélyeire figyelmeztet bennünket a pontosan, szépen igét hirdető József Attila. És Szabó Lőrinc is, aki a Hazám, keresztény Európa című költeményével figyelmezteti a magyarságot és a világot arra: nem elég a frázisok szintjén és hőfokán európainak és kereszténynek lenni, amikor a földi zsarnokság megtestesítője, a hatalom „Kenyér s jog helyett a szegényt csitítja karddal, üres éggel”. Mi lesz velünk, ha végérvényesen méltatlanná válunk Isten szeretetére és a békére? – kérdezi Eperjes először Szabó Lőrinc versével, majd a szív és az ész harmóniáját megteremtőknek mondja Ady Endrét, Babits Mihályt, József Attilát, Petőfi Sándort, Pilinszky Jánost és a Hamletet megalkotó William Shakespeare-t. A lenni, vagy nem lenni alapkérdése azt jelenti, hogy a szabad akarat nem más, mint Isten végtelen kegyelme. A szív- és észharmonikusok nem azt üzenik, hogy mindent szabad, hanem hogy Isten, Jézus és a Szentlélek a saját képére teremtett embernek megadja az esélyt a választásra: Isten-törvényű vagy éntörvényű legyen. Ady Endre az Isten-törvényűség szív- és észharmóniája mellett tesz hitet, amikor a Krisztus-kereszt az erdőn című költeményének hőseként megemeli a kalapját a kereszt, az egyetemes szenvedés és a megváltás jelképe előtt. Ha jól választottunk – tette hozzá Eperjes Károly –, eljuthatunk a lét igazi, végső értelméhez, amely szerint életünk vezérfénye a Szent Biblia és a két legfontosabb parancsolat: Imádd a te Uradat, Istenedet, és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!
A húsvét, az egyetemes szeretet és a megváltás ünnepe a huszonegyedik század földi zűrzavarában követeli tőlünk gondolataink és tetteink abszolút tisztaságát – mondta el csodálatos estje végszavaként a művész. Számára a világirodalom legnagyobb hitvalló költeményéből, az Eucharistia című Babits Mihály-versből kulcsfontosságú a „szellem és ne hús tegyen magyarrá” sor, amelynek segítségével kikerülhetjük a legszebbnek álcázott gondolatokban rejlő csapdalehetőségeket is. A család és a haza szeretete a mindennél fontosabb Isten-szeretet nélkül értelmetlen. Akinek van füle, megérti a csak látszólag tragikus 2004. december 5-i népszavazás igazi üzenetét is, amikor már másfél millióan szavaztak a Bibliára és az emberi szolidaritásra.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?