Gyurkovics Tibor költő, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építőművész, Melocco Miklós szobrászművész, Schrammel Imre szobrász- és kerámiaművész, az Alternatív Kossuth-díj kuratóriumának tagjai egyhangúlag ítélték oda az elismerést Berecz András mesemondónak. Jankovics Marcell lapunknak elmondta: ő javasolta, hogy ezúttal ne író, hanem korunk mesemondója, a magyar hagyományok őrzője, átörökítője és újjáélesztője, Berecz András részesüljön az elismerésben.
E sokoldalú tehetség Jankovics Marcellt már két évtizeddel ezelőtt elbűvölte. Nem véletlenül szerepeltette őt a Csodaszarvas című filmjében. – Számomra Berecz András nem kevesebb, mint a nagy magyar mesemondó, a régi titoktudók legméltóbb ivadéka – folytatta a rendező. Amikor Sebő Ferencék a hatvanas években először keresték föl a népdalok élő és tiszta forrásait, a falun élő néniket és bácsikat, hogy hallás után tanuljanak meg tőlük mindent, ami megtanulható, még arra törekedtek, hogy a feldolgozás a teljes hűség jegyében történjen. Azóta a népdalok és a népmesék átörökítése, újjáélesztése és újjáteremtése önálló, öntörvényű műfajjá vált. E műfaj három képviselője Sebő Ferenc, Sebestyén Márta és Berecz András. Jankovics Marcell szerint olyannyira eggyé váltak hagyományainkkal, hogy képesek a megőrzés és a teremtés egységének jegyében hiteles és eredeti műveket teremteni, amelyek a világ bármely más táján élő ember számára elérhetővé varázsolják a magyar néprajz gyöngyeit.
Berecz András Budapesten született 1957-ben. Majd húsz éve gyűjt énekeket, meséket, tréfákat Erdélyben, Moldvában, a Felvidéken, Somogyban, Szatmárban, a Nyírségben. Dalait és meséit számos lemez, kazetta, CD, rádió- és televíziófelvétel őrzi. Tagja az Ökrös és az Egyszólam zenekarnak. Tavaly jelent meg a rokon népek sört dicsérő költészetéből álló gyűjteménye. 1985-ben megkapta a Népművészet ifjú mestere díjat, 1990-ben a Magyar Művészetért díjat, 1993-ban pedig a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést.
