Kegyelet minden embernek jár, de dicsőség nem. E szavakkal nyitotta meg a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Kaposvárott tartott, első nyilvános ülését Jókai Anna író. A bizottság elnöke hozzáfűzte: az országhatáron belül, a Kárpát-medencében és a szórványban elhunyt magyarok legkiválóbbjainak helye kell legyen a nemzet virtuális sírkertjében. Jókai Anna méltatta a kaposváriak példamutató kegyeleti tevékenységét, ezért is nyújtott át az ülés végén elismerő oklevelet azoknak a helytörténészeknek, temetői alkalmazottaknak és sírkőfaragóknak, akik már évek óta gondozzák a kaposvári temetőkben nyugvó kiválóságok síremlékét.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára a védett sírok joghatásairól kiemelte: a védettség huszonöt évre szól, ám azt követően is érintetlenül kell hagyni a nyughelyeket. Ez alól különösen indokolt esetben kivételt tehetett a kegyeleti bizottság. Így került a Nemzeti sírkertbe Sinkovits Imre színművész, vagy a kaposvári ülés döntése alapján a két és fél éve elhunyt Munkácsy-díjas festőművész, Szász Endre. A kaposvári temetőkben nyugvók közül mások mellett Rippl-Rónai József, Balázs János festőművész, Balatonboglárról Gaál Gaszton politikus, Varga Béla nagyprépost, Szemesről Latinovits Zoltán, Csokonyavisontáról Nagyatádi Szabó István, Gölléből Fekete István, Nagybajomból Gyergyai Albert, Nikláról Berzsenyi Dániel, Siófokról Együd Árpád, Somogytúrról Kunffy Lajos, Somogyvárról pedig Szent László király első nyughelye került a Nemzeti sírkertbe.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
