Budapesten, a Fő téri Zichy-kastélyban pénteken és szombaton este mutatta be a Térszínház Bucz Hunor rendezésében Oláh János Az európai vőlegény című egyfelvonásos rémjátékát. Oláh ezúttal a huszonegyedik század zűrzavaráról és a világvégéről teremtett nevetséges és tragikus látomást a színpadra. A költő nem véletlenül dátumozza az apokalipszist éppen 2010-re. Abban az évben lesz James Nottinger halálának százéves évfordulója. Nottingert, az 1910-es, huszonnégy esztendősen elhunyt költőt, apokaliptikus halálversek íróját az ötvenes-hatvanas évek beatnemzedéke és magyar kortársaik a század egyik kulcsfigurájának tekintették. Oláh János Nottinger halálvízióinak vaskori magyar megfelelőjét és az európai uniós csodára hiába váró Magyarország torz álomalakját varázsolta elénk Bucz Hunor. Kik is vonulnak el a színpadon? Ősrégi gázbojlert bütykölő családapa, az európai vőlegényt hasztalanul váró anya, az anarchizmus szánalmas paródiáját megtestesítő fiú, a huszonéves, gyönyörű, kiégett szinglileány. Mind, mind napjaink jellemző figurái, akár a mellékalakok. Oláh János hősei Bucz Hunor irányításával együtt járták el a magyarság és a világ haláltáncát, egyensúlyozva tragédia és komédia, valóság és rémálom határán.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
