A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Ratzky Rita irodalomtörténész bevezetőjében elmondta, hogy Csoóri Sándor az Elkártyázott köpeny című, idei gyűjteményes verskötetében költőként, a Visszanéztem félutamról című esszégyűjteményében teoretikusként bizonyította a magyar népdalok metaforateremtő hatását az újabb kori költészetre. Jánosi Zoltán irodalomtörténész Csoóri Sándor senkivel össze nem hasonlítható esszéinek nyelvi gazdagságát, gondolati tisztaságát újszerűségét ahhoz a művészeti forradalomhoz hasonlította, amit Kodály Zoltán és Bartók Béla a zenében valósított meg a népzene ősi forrásaihoz visszatérvén. A népi szürrealizmus költő-mágusa, Nagy László versben bujdosó, Csoóri pedig esszében bujdosó haramia – vélte a jeles irodalomtörténész. Csoórit a szülőfaluban, Zámolyban és környékén hallott népdalok zord fenségén kívül egy találkozás ébresztette rá igazi hivatására. Muharay Elemér, a magyar folklór nagy doyenje mondta el neki először, hogy a téeszesítés nemcsak az anyagi, hanem a szellemi javaiból is kiforgatja a magyar parasztságot. Ez a folyamat az ötvenes-hatvanas években már elkezdődött, s mára a magyar nép már tökéletesen elidegenedett a magyar kultúrától – az értelmiség feladata ennek a szakadéknak a megszüntetése.
Nem véletlenül ajánlotta a költő a Visszanéztem félutamból című könyvet fiának, Csoóri Sándornak, aki az apjával és a nagyapjával azonos nevet viselő legifjabb Csoóri Sándorral együtt szervezte meg a legnemesebb népzenei tradíciókból táplálkozó Muzsikás együttest és az Ifjú Muzsikás együttest. Az utóbbi csapat Máczi Anna brácsás, énekes, Hermann Mária bőgős és a két hegedűs, ifjabb és legifjabb Csoóri Sándor a helyszínen adtak koncertet erdélyi, csángó népdalokból. A Kimegyek a doberdói harctérre kezdetű, első világháborús dalt a közönség együtt énekelte a zenekarral.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
