A KOGArt Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Andrássy úti székházában tartott sajtótájékoztatón Szabó István kiváltképpen időszerűnek tartja itt és most a Rokonok világának megidézését. Ráadásul Móricz regénye, mint általában minden jelentős alkotás, úgy idézi meg saját korát, hogy túlnő annak keretein. Semmiképpen sem szeretné, ha a Rokonokról csak úgy beszélnének, hogy készül az új Szabó István-film, hiszen az alapmű, a regény a kiemelkedő magyar író elidegeníthetetlen alkotása, amelyből egy másik magyar géniusz, Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea író-dramaturg készítette el a forgatókönyvet.
A mozgó képek művészete a műfaj sajátságaiból eredően is csapatmunka. Koltai Lajos operatőr szimbolikusnak tartja, hogy több mint negyedszázada, huszonhatodik esztendeje dolgoznak együtt Szabó Istvánnal, ami jelzi, van közös véleményük erről a világról. A Rokonok című regényt hitelesen érzékenyen megrajzolt portrék sorozatából szeretnék összeállítani, ami különleges kihívást jelent mind az operatőr, mind a színészek számára. Kopjáss Istvánt, a film jószándékú, ám éppen az érzékenységén keresztül is könnyen befolyásolható, már-már ártatlanul valódi korrupcióba kevert főhősét Csányi Sándor színművész közel érzi magához. Elmondta, hogy alakítását vallomásnak szánja az ember és a világ kapcsolatának tükrében. Kopjáss feleségének, Linának megtestesítője, Tóth Ildikó úgy érzi, hogy ez a regény a magyar nemzet őssejtjeiből felfakadó remekmű. Többek között abban a reményben vállalta el nagy örömmel a szerepet, hogy a film a mű újraolvasására készteti az embereket. A mű démoni végzetasszony hőse, Szentkálnay Magdaléna alakjának megformálása azért sem lesz könnyű Marozsán Erika számára, mert túlságosan szimbolikus és misztikus alakja a regénynek, amit a műfaji különbözőségek miatt neki kell élettel megtöltenie.
Rózsa János rendező, az Objektív Filmstúdió producere örül annak, hogy Szabó István az 1991-es Édes Emma, drága Böbe című film óta először rendez újra Magyarországon. A Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Magyar Történelmi Filmalapítvány mellett reménykedett a Magyar Televízió közreműködésében is, de a „közszolgálati a füle botját sem mozdította a kérésre”.
Azonban, hála a szponzorok, támogatók nagylelkűségének, legkésőbb július 4-én elkezdhetik a film forgatását, amelyet nyolc hét alatt szeretnének befejezni. A laboratóriumi utómunkálatok lezárásával január közepéig el kell készülniük ahhoz, hogy a Rokonok című Móricz-regényből készült film részt vehessen a februári filmszemlén.
Karizma és sátániság. Eperjes Károly Kossuth-díjas színművésznek föltettük azt a kérdést: hogyan készül egy hívő katolikus színművész egy abszolút negatív, sátáni figura megformálására?
– Úgy, ahogyan egy passiójáték elhivatott szereplője, aki kénytelen Belzebubot vagy Pilátust megjeleníteni – válaszolta a színművész.
A sátán hiteles megjelenítése is fontos része az evangelizációnak. A Rokonok című regényben Kardics bácsi valóban a legfőbb manipulátor, ő tartja kezében a szálakat, amelyek a gonoszokat, a rokonszenvesen esendőeket, de olykor még a jókat is kényszerpályára szorítják. Amikor Szabó István fölkérte a szerepre, nyomban igent mondott, és szokása szerint még aznap újraolvasta a regényt, s megpróbált azonosulni ezzel a vérbő szereppel.
– Az sem utolsó szempont – tette hozzá Eperjes Károly –, hogy nyugodtan ehetek-ihatok, nem kell a súlyomat tartani, mint ahogy a hősszerepekben ez szinte elkerülhetetlen. Ám muszáj még valamit hozzáfűznünk – fordította komolyra a szót a színművész. – Elképesztő, hogy itt és most, Magyarországon, az Oscar-díjas Szabó István, aki a huszadik század elejének egyik emblematikus regényét, Móricz Zsigmond Rokonok című művét szeretné filmre vinni, közvetlenül a Magyar Televíziótól semmiféle segítséget nem kapott. Még szerencse, hogy vannak emberek és intézmények Magyarországon, akiknek fontos a magyar kultúra.
