Még az utolsó, hétfői napon sem szűnt a nyüzsgés a 76. ünnepi könyvhét két budapesti helyszínén, a Szent István és a Vörösmarty téren. A Püski-sátorban Püski István, a Püski Könyvesház igazgatója és Balogh Sándor irodalomtörténész alig győzték kiszolgálni a vevőket. Legjobban Döbrentei Kornél Helybengalopp, Budai Balogh Sándor Megtöröm a villámokat című tanulmánykötete fogyott. Agócs Sándor, az Antológia Kiadó vezetője szerint náluk Pardi Anna A messzi boldogok és Gyarmati Dezső Gyarmati sors című kötete volt a sláger. Nagy Péterné szerkesztő a Kortárs–Orfeusz-sátorból úgy véli, Illés Árpád emlékkönyve és Ferdinandy György novelláskötete, a Magános gerle a legnépszerűbb. A legtöbben Ambrus Lajos József Attila-díjas író Az én szőlőhegyem című esszéregényét dedikáltatták, szépen fogyott Czigány Lóránt naplókötete.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója tizenöt éve karmesterkedik az ünnepi könyvhéten. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a könyvkarnevál hangulata fantasztikus volt. Az írók példát adtak a békés egymás mellett dedikálás művészetéből. A kezdet mindig meghatározó. Tolnai Ottó délvidéki író és a magyar gyermekirodalom világszínvonalú képviselője, valamint Lázár Ervin irodalomtörténeti értékű megnyitóbeszédet tartottak. Szerintük a múlt század első harmadának irodalmi felvirágzásához hasonlóan itt és most a kortárs magyar irodalomnak éppen akkor támadt új reneszánsza, amikor sokan a piac válságáról beszélnek. Zentai elmondta még, hogy az MKKE a Kárpát-medence magyar irodalmának egységét kívánta hangsúlyozni azzal is például, hogy a határon túli kiadóktól, műhelyektől nem kértek pavilonbérleti díjat. Idén pontosan ötven vidéki helyszínen tartottak könyvünnepet, Budapesten több mint négyszázezer, összességében több mint egymillió ember vett részt a könyvhéten. Összesen kétszázötvennégy magyar szerző könyve szerepelt, ebből hetvennyolc volt határon túli szerző, országszerte ezerkétszáz író fordult meg a könyvutcákban. Kettőszázhuszonkilenc cég volt jelen százötven pavilonban. Zentai Péter László úgy érzi, a 76. ünnepi könyvhét végképp igazolta annak az elképzelésnek a helyességét, hogy negyedik esztendeje, az olvasás évében összevonták a felnőtt- és a gyemekkönyvünnepet. Bevált és állandósult a két helyszín, azóta levegősebbek és kényelmesebbek a könyvutcák. Zentai Péter László kitért arra is: nem véletlenül harcoltak a kormányzattal szemben azért, hogy a könyvek áfatartalma 12-ről öt százalékra csökkenjen, a könyvheti kiadványok átlagára 150 forinttal alacsonyabb volt a tavalyinál. Ami a legfontosabb: a könyvutcában nem gagyi műsorok szereplői, hanem igazi írók voltak a sztárok. Szabó Magda, Jókai Anna dedikálóasztalánál sűrű sorok hömpölyögtek. Örömteli hír, hogy Szabó Magda franciául megjelent legújabb kötetét és egy Bibó István munkásságával foglalkozó francia tanulmánykötetet mutattak be a Közép-Európával foglalkozó kulturális intézmények szervezésében létrejött Palabres irodalmi sorozatban hétfőn a Párizsi Magyar Intézetben – fejezte be beszélgetésünket az igazgató.
A „legkártékonyabb” könyvek toplistája. A legkiválóbb konzervatív amerikai tudósokból és közéleti személyiségekből álló bizottság szerint Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványa az elmúlt két évszázad legkártékonyabb könyve. Marxnak és Engelsnek a világot „kísértetként bejáró” műve hetvennégy ponttal toronymagasan verte a top ten mezőnyét, amelyben az ezüstérem Adolf Hitler Mein Kampfjának jutott, alig megelőzve Mao Ce-tung (Mao Zedong) kínai elnök „Kis piros könyvét”, amely az 1960-as években a kínai „nagy proletár kulturális forradalomnak”, de a nyugati radikális diákoknak is bibliája volt. Számos ismert és ismeretlen alkotás mellett az irodalomérzékeny olvasók számára érdekes még, hogy a legveszedelmesebb írások között említették az exkluzív, mértékadó zsűri tagjai Antonio Gramsci olasz kommunista vezető Börtönnaplóját, Simone de Beauvoir A második nemét, valamint Margaret Mead antropológus Serdülőkor Szamoában című munkáját is. Így múlik el a világ dicsősége, mondhatnók, hiszen például Simone de Beauvoir könyvét nálunk az átkosban félig tiltott, félig tűrt csemegeként falta egykor az ifjúság. A káros művek listáját a közéleti személyek és a tudósok a Human Events című országos konzervatív hetilap kérésére állították össze. (MTI)
