Fel kell gyorsítani a szerződéskötést az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára tervezett, a budapesti Felvonulási téren felállítandó emlékmű megvalósítására – közölte tegnap a bírálóbizottság elnöke. Haladéktalanul szerződéseket kell kötni, meg kell indulnia a tervezési-kivitelezési munkáknak és az engedélyezésnek, mondta Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója. Az engedélyek beszerzése csak azután kezdődhet meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatal szerződést köt a nyertes alkotócsoporttal. Horváth Csaba, a győztes alkotócsoport képviselője szerint a legtöbb kritika a makett alapján született. A megvalósítás összköltsége hétszázmillió forint.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcost a Kádár-rendszer véres megtorlógépezete halálra ítélte, a végrehajtás előtti utolsó pillanatban változtatták meg az önmagában is törvénytelen ítéletét életfogytiglanra. Kegyelmet nem kért, a börtönben tanúsított bátor magatartása miatt az amnesztia után sem szabadulhatott, csak a hetvenes években került ki a falak nélküli börtönbe, ahol 1990-ig a társadalom peremvidékére szorítva, a szenvedéseket mindig méltósággal viselve élte életét. Azért tartja felháborítónak az 1956-os emlékmű tervét, mert szerinte nem 1956-ról, hanem 2006-ról, a rendszerváltozás utáni magyar történelem mélypontjáról szól. „Nincs szükségünk azokra az akasztófaszerű képződményekre, amelyek az interneten is közölt pályaműrészleten egyértelműen fölismerhetők. Szerintem szakmailag is rossz a terv. A legexponáltabb helyen látható obeliszket ezerszer fölhasznált, elcsépelt ötletnek tartom. Jómagam és 1956-os bajtársaim is egy emelkedő nemzet szimbólumával szeretnénk végre találkozni, s nem egy olyan alkotással, ami fokozza a mai szörnyű hétköznapoktól elgyötört emberek depresszióját” – jelezte Wittner Mária.
Wittner Mária a nemrégiben elhunyt Corvin közi parancsok, a hős Pongrátz Gergely szavait idézte, mely szerint 1956 emlékét az a fotó jeleníti meg a leghitelesebben, amelyen egy Sztálin-csizmába bele van ütve egy lyukas 1956-os nemzeti zászló. Egy 1956-os emlékműnél a forradalom október 23-tól november 4-ig tartó dicsőséges napjaira kellene emlékezni s nem a megtorlásra. „A jelenlegi kormány ne saját magának állítson emlékművet, hiszen ne tagadjuk: minden tagja eszmei és erkölcsi közösséget vállal a forradalom megtorlását végrehajtó Kádár-korszakkal. Arra kérjük hát mi, 1956-os forradalmárok Gyurcsány Ferencet, hogy vigye haza a pályagyőztesnek ítélt munka silány makettjét, és tegye a vitrinjébe” – mondta Wittner Mária.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
