Sokszemközt a költőről

A legnemesebb magyar bor, Tokaj városának egyik nevezetessége, hogy augusztus közepén a magyar irodalom képviselői tartanak szimpóziumot a hazai közélet vagy a magyar irodalom időszerű kérdéséről. A 33. Tokaji Írótábor holnap kezdődik, s pénteken fejeződik be, a hagyomány szerint fiatal alkotók megjutalmazásával.

Vasy Géza irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, a tokaji írótábor kuratóriumának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az első tanácskozást 1972-ben tartották. 1986-ban a hatalom politikai okokból nem engedélyezte az írótábort, amely arról volt híres, hogy a felszólalók nem tettek lakatot a szájukra, s enyhén szólva kódolatlanul bírálták a létező szocializmus viszszásságait. A krisztusi kor, a harmincharmadik év Vasy Géza szerint alkalmas egy kis összegzésre és számvetésre. Az írótábor e hosszú idő során sokat változott szervezetileg is. Székelyhídi Ágoston irodalomtörténész, a kuratórium előző elnöke tanulmányt írt az írótábor 2001-ig terjedő történetéről. A diktatúrában a demokratizmus egyik védőbástyájának számított. Darvas József író bábáskodott az indulásnál. Az írótábor a népi írók mozgalmának két világháború közötti hagyományainak a folytatásaként határozta meg önmagát, a Hazafias Népfront támogatásával valósulhatott meg. Alig burkolt célja volt, hogy az írók őszintén beszélhessenek a magyar társadalom valódi gondjairól, élő kérdéseiről. Nagy visszhangot keltett a hetvenes években a család szerepéről tartott szimpózium, vagy például 1980-ban a Lakás, lakótelep, életmód című konferencia. A rendszerváltozás után értelemszerűen a közéletiségről, irodalom közeli kérdésekről zajlottak a tanácskozások, nemegyszer nevezetes évfordulókhoz, Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula centenáriumához kapcsolódóan. Tavaly az Európai Unióhoz való csatlakozás határozta meg a központi témát. A magyar irodalom Európában címmel számos műfordító, irodalomtörténész tartott konferenciát. A következő év témáját természetesen az előző évi tanácskozás határozza meg egy kuratóriumi ülésen.
Tavaly értelemszerűen esett a választás József Attila költészetének elemzésére. Mivel a centenáriumi év során számos hasonló rendezvényen szólaltak meg főként irodalomtörténészek, a tokaji írótábor kuratóriuma arra törekedett, hogy egyenlő arányban szólaljanak meg írók és költők, illetve kritikusok, irodalomtörténészek.
Mintegy harminc előadás és felkért hozzászólás várható, többek között az idei Kossuth-díjas Buda Ferenc költő, Mezey Katalin, Gyurkovics Tibor, Kalász Márton, Tornai József, Tóth Éva, Oláh János, Dobozi Eszter, Lackfi János, Balázs Tibor, Tóth Krisztina, Orbán János Dénes, Jónás Tamás, Czigány Zoltán, Vörös István költők megszólalása várható. A fiatal költők estjét Turczi István költő, a Parnasszus című költészeti folyóirat főszerkesztője rendezi.
Az irodalomtörténészek arra is törekszenek majd, hogy az emlékév eddigi történéseit is értékeljék. Az anyaországi eseményekről Tverdota György, Erdélyből Kántor Lajos, a Felvidékről Holdosi Gyula irodalomtörténészek nyújtanak összképet.
Dobozi Eszter, a kiváló költő, gyakorló középiskolai tanár Kecskeméten ezúttal a középiskolások József Attila-képéről tart előadást.
A zárónapon, péntek reggel a tokaji gimnázium udvarán Lászlóffy Aladár irodalomtörténész avatja föl József Attila emléktábláját, majd kerekasztal-beszélgetés kezdődik Tarján Tamás irodalomtörténész vezetésével József Attila Költőnk és kora című verséről, többek között N. Horváth Béla, Nagy Gábor, Péntek Imre, Tverdota György, Vadai István részvételével. Vasy Géza szeretné, ha a kerekasztal-beszélgetés anyaga könyvben is megjelenne.