Nagyon sokan kísérték el utolsó földi útján a mindössze ötvenegy esztendőt megélt, két műfajban is maradandó értéket teremtő alkotót. A Magyar Írók Egyesületét Gyurkovics Tibor, Kiss Dénes, a Magyar Írók Szövetségét Kalász Márton, Tóth Erzsébet, Pardi Anna, a Magyar Alkotóművészek Egyesületét Fekete Katalin titkár képviselte. És eljöttek a képzőművészek, Gosztola Gábor, Bóka Róbert, a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagjai, Győrffy Sándor, ef Zámbó István.
– Mindig az igaztalanul üldözöttek oldalán álltál – szólította meg gyászbeszédében az eltávozottat a barátok nevében Zelei Miklós költő. E gondolathoz kapcsolódva köszönte meg a ravatalnál Kalász Márton költő, az írószövetség elnöke Csajka Gábor Cypriannak, hogy a megrágalmazott írószövetség mellé állt a tavalyi év kilépési hisztériájának évadján. Kiemelkedő, filozofikus, Tantra című verskötetét és folyóiratokban, elsősorban a Lyukasórában megjelent legújabb költeményeit, míves esszéit újraolvasva Kalász Márton tragikusnak nevezte, hogy a költő éppen akkor ment el, amikor műveinek színvonala olimposzi magasságokba ívelt. A tanítványok nevében búcsúzva Szentpéteri Nagy Richárd író a Bibliát idézve ismerte el, hogy mindennek rendelt ideje van. Ám mégis szomorú, a krisztusi feltámadás üdvtörténetének ismeretében és reményével is, hogy Csajka Gábor Cyprian távozása ily korán rendeltetett el. Csak olyan tiszta erkölcsiség, határtalan szeretet és esztétikai gondosság jegyében szabadna verset írni, rajzolni, festeni és élni, ahogy ő tette.
A sírnál ef Zámbó István képzőművész legutolsó közös beszélgetésüket idézve vigasztalta a gyászolókat: „Gábor, szinte még tegnap, a tőled megszokott csillogó metafizikával bizonyítottad, hogy a természet maga is költészet. Az anyagi világ a tudat manifesztuma. A halál nem létezik. Így hát találkozunk!” Végül Szakács Eszter színművész szólaltatta meg az elhunyt Éjféltől éjfélig című utolsó, kéziratos költeményét.
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez