Három dimenzióban lebegő, valóságosnak tűnő, de megfoghatatlan tárgyakkal szembesül a látogató a Bécsi Zsidó Múzeum kaposvári tárlatán. – Hogy mi a rendkívüli ezekben? Az, hogy minél közelebb kerülünk hozzájuk, annál kevésbé élesek, akárcsak a történelem, amely csak látszólag, de sohasem igazán megfogható. És egyre bonyolultabb lesz, minél többet foglalkozik vele az ember. És itt van a fétis a hologram esetében: tárgyak illusztrálják a történelmet, de csak ritkán adnak magyarázatot annak mindenkori lényegére – magyarázta a különleges technikával és a szokatlan installációval készült tárlat lényegét a Bécsi Zsidó Múzeum igazgatója. Georg Haber a kiállítást megnyitó beszédében kifejtette: a zsidóság történetére különösen jellemző, hogy hiányzik belőle a tárgyiság. Ami egyfelől a zsidók állandóan visszatérő üldöztetésével függ össze, másrészt arra vezethető vissza, hogy a zsidóság a beszélt és az írott szóban nyilvánul meg. A kezdetektől a XX. század végéig huszonegy állomás ad betekintést a bécsi zsidóság történetébe. Hogy megfejthesse a szöveges és a képi kódokat, a kiállítás katalógusa mellé néhány fontos köznyelvi kifejezést tartalmazó, héber–magyar kisszótárt és egy, a zsidó szokásokkal kapcsolatos szómagyarázatot kap a látogató.
A bécsi múzeumigazgató beszédében nem feledkezett meg a „hologram megálmodója és megalkotója”, Gábor Dénes nevének megemlítéséről. Georg Haber egyszersmind annak a reményének is hangot adott, hogy „a múltba gyökerező zsidó identitásnak jövője is lesz a XXI. század európai kultúrájában”.
A Bécsi zsidóság – holografikus közelítések című kiállítás október 23-ig tekinthető meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága nagytermében.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
