Fotókon az erdélyi vasút

Több mint kétszáz fotó mellett eredeti dokumentumok, tervek, képalbumok, alapszabályok, egyedi, színezett akvarell műszaki tervrajzok és számtalan folyóméternyi iratanyag, dokumentum látható a Közlekedési Múzeumban Az erdélyi vasutak 1867–1914 című történeti fotókiállításon. A tárlat tisztelgés gróf Mikó Imre előtt, aki kétszáz évvel ezelőtt született.
Mikó Imre fontos szerepet játszott az erdélyi művelődés és színház fejlesztésében. Támogatott több erdélyi gimnáziumot, helyreállíttatta az 1849-ben feldúlt nagyenyedi kollégium épületét, megalapította a sepsiszentgyörgyi református kollégiumot, az Erdélyi Múzeum Egyesületet és a Magyar Történelmi Társulatot. A kiegyezés után közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett, lényegében ekkor építették az erdélyi vasutat. A kiállítás megnyitóján a Közlekedési Múzeum főigazgatója szomorúan jegyezte meg, hogy tudomása szerint az Erdély Széchenyijeként is jellemzett Mikó Imre születésének bicentenáriumán még nem nagyon emlékeztek meg hazánkban az évfordulóról. Katona András úgy vélte: egy konzervatív beállítottságú, de a fejlődés szükségességét figyelembe vevő személyiségről illett volna a még a szociálliberális kormánynak is megemlékeznie.
A kiállítás a kiegyezés utáni évektől az első világháború kitöréséig mutatja be az erdélyi vasút fejlődésének történetét. A tizenkilencedik század utolsó harmadában rohamléptekben kezdődött meg a vasútépítés, amire igencsak szükség volt, hiszen – mint a kiállítás anyagából kiderül – a dualizmuskori Magyarország részeként Erdélynek 1867-ben még egy kilométernyi vasútvonala sem volt, az első világháború kitörésekor, 1914-ben azonban már 2384 kilométernyi. Az időszakból számtalan amatőr és professzionális fotó is készült, többek közt Erdélyi Mór, Klösz György is készített felvételeket a vasútról, a környezetről, Erdély nevezetességeiről. A tárlatot erdélyi képeslapok is színesítik. A kiállítást, amely november 13-ig tekinthető meg, Eperjesi László és Krámli Mihály rendezte.