Egyik legrégibb, ötvenkilenc éves folyóiratunk, a Tiszatáj könyvkiadója gondozta A tükör éle című, új versgyűjteményt. Olasz Sándor főszerkesztő bevezető szavaiban elmondta: az 1997 óta létező Tiszatáj Kiadó jobbára a folyóirat legkedvesebb törzsszerzőinek munkáit rendezi sajtó alá.
Báger Gusztáv a verseit úgy jellemezte: olyanok, mint a rontott palacsinta, amelyet fanyar, égett íze miatt a gyerekek jobban kedvelnek, mint a szabályosat. Ezért szereti váratlanul elgáncsolni saját verslábait. Az is a módszer szerves része, hogy életszerű képekből építkezik, amelyeket viszont a paradoxonok logikai bukfencei nyomán helyez egymás mellé. Így alakult ki a látszatellentétek talányos költészete. Báger Gusztáv avatott beszélgetőtársa, Tarján Tamás irodalomtörténész a szabálytalan értékeket teremtő életmű erényeinek ismertetésével párhuzamosan utalt az életút szabálytalanságára is. Báger Gusztáv fiatalon emigrált a költészetből a számok világába. Tanult szakmájának megfelelően ma is közgazdász. Érett fővel ráébredt arra, hogy az igazi teljességről, az egészről, a totalitásról csak az irodalom képes beszélni. Költészetének egyik értő kritikusát, a költőtárs Kalász Mártont idézve: Báger Gusztáv esete igazolja, hogy a költészetből nem lehet megszökni. Tarján Tamás szerint e sokszólamú, realista-szürrealista, világos-talányos, érzelmes-ironikus költészet fényesen igazolja Báger visszaemigrálásának létjogát a költészetbe.
Társasházi lakás ég Budapesten