Makovecz Imre ars poeticája is lehetne az a néhány mondat, amelyet Kiss József olvasott föl Hamvas Béla Jázmin és olajából: Az élet arra való, hogy az ember belőle valami nagyot csináljon, különben nincs értelme… Külön művek nincsenek, egy mű van: a megváltás.
Makovecz Imre megváltóként robbant be a hatvanas–hetvenes– nyolcvanas évek szürke, jellegtelen szocialista építészetébe – kapcsolódott a gondolathoz köszöntőjével Kubatov Gábor, a Polgárok Házának igazgatója. A paksi, a siófoki templom, a sárospataki, a jászkiséri művelődési ház és a grandiózus életmű remeklései egy istentagadó korban emlékeztették az embereket teremtőjükre. És a teremtés legnagyobb remekére, a szerves természet egyetemességére, amelytől elszakadni maga a pokol. A sevillai világkiállítás 1992-ben készült magyar pavilonja a nagyvilágnak is megmutatta a magyar építészet értékeit. A piliscsabai Stephaneum láttán Paolo Portoghesi, az organikus építészet korábbi nagymestere elismerte, hogy Makovecz Imre az első a világ szerves építészei között.
A köszöntőt versekből, táncszámokból, népdalokból, népmesékből összeállított csokor követte. Kubatov Gábor Dsida Jenő Tekintet nélkül című költeményét szavalta el az ünnepeltnek. Hende Csaba, a Polgári Körök koordinátora a betegágyából, kihangosított telefonon keresztül Babits Minály Áldás a magyarra című költeményével kívánt boldog születésnapot. Bíró Ildikó, a Polgárok Házának művészeti vezetője magyar népdalcsokorral, Berecz András meséivel, Szentmihályi Szabó Péter születésnapi költeményével, Kökény Richárd és a Budai Babszemek gyerekcsoport táncával, Kelemen László brácsa-, Juhász Zoltán furulyaszámával, Melocco Miklós grafikájával kedveskedett az ünnepeltnek.
A műsort Brückner Ákos atya áldása zárta, mondván: „Boldog az, aki nemcsak álmodni tud az angyalokkal, hanem szárnyakat is képes rájuk varázsolni.”
Hozzád nyúlt a Péter? Fizikailag bántott - leleplező hangfelvétel Magyar Péterről