Ezer ezüstforintot ajánlott fel 180 éve a Somogy Vármegyei Könyvtár felállítására Festetics László zalai főnemes, és bár a nagylelkű adományozó kikötötte, hogy fél éven belül nyíljék meg az „olvasóintézet”, a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására épült könyvtár csak 1832-ben fogadta a korabeli, viszonylag zártkörű olvasótársaság első tagjait.
Varga Róbert, az ország egyik legnagyobb és legszebb megyei-városi könyvtárának igazgatója az alapítóra emlékező ünnepség előtt lapunk kérdésére nem kis büszkeséggel vázolta föl az 1960-ban felépült könyvtár történetét. Somogy és az ország a maga korában első és legnagyobb, 2200 négyzetméter alapterületű, szabadpolcos könyvtára – amely éveken át viselte a Palmiro Togliatti nevet – 2000 és 2001 között 1200 négyzetméter alapterülettel nőtt. A csaknem négyszázezer kötetes állománya között Kaposvár és környéke tizenhatezer olvasója válogathat.
A könyvtáralapító gróf érdemeit méltató beszédek után Monok István tartott nagy ívű előadást könyv-, könyvtár- és művelődéstörténetből, melyben egyebek mellett attól óvott, hogy az egyes politikai erők által ránk szabadított pragmatikus játékszabályok veszélyeztessék a magyar és az európai kulturális örökség megóvását, értékeink védelmét.
Előadását követően a nemzeti könyvtár főigazgatóját rövid beszélgetésre kértük. Lapunknak elmondta: az Országos Széchényi Könyvtárnak 2006-ra a tervezettnél 400 millió forinttal kellene több ahhoz, hogy az intézményt fenntartó által elfogadott stratégiai terv mentén, jó szakmai programokkal dolgozhasson. Beruházási terveik megvalósításához nyolc éven át 30 milliárd forint szükségeltetne.
– Az elmúlt év a kistérségi könyvtárak éve volt, és a kulturális tárca 1,5 milliárd forintot juttatott a szakmai programokra, 2006-ra viszont százmillió forintnál is kevesebbet kapnak a könyvtárak. Elfogadhatatlan ez a költségvetési pozíció, mert nem jut pénz az állomány gyarapítására. Úgy látja: az első lendület után leállt a könyvtárak informatikai fejlesztése, és nincs pénz az eszközök karbantartására.
– Szétforgácsolódtak az erők. Miért kellett létrehozni külön-külön E-pontokat, európai tájékoztatási központokat, teleházakat? Miért nem lehetett ezeket a meglévő könyvtári hálózatba beépíteni és koncentrálni a forrásokat? Félő, hogy a hazai könyvtári rendszer elhanyagolása súlyos sérüléseket okoz a kultúránknak. Némi optimizmussal úgy látom: ha nincsenek is ma olyan ezer ezüstforintos könyvtáralapítók, mint gróf Festetics László, helyenként már van néhány szép példa a kulturális mecenatúrára, a tehetősebbek könyvtár felé fordulására – jegyezte meg Monok István, aki szerint az is igaz, hogy a könyvtár nem eléggé attraktív, nem biztosít látványos reklámfelületet a kisebb vagy nagyobb cégek számára. Ugyanakkor egyre több olyan bibliotékával büszkélkedhetünk, amelyik turisztikai célpontja lehet a hazánkba látogató külföldieknek is.
Régi-új könyvtár Kőbányán. Átadták a felújított Újhegyi könyvtárat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókintézménye 1996 óta működik a X. kerületi Újhegyi sétány 16. szám alatt. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója az átadóünnepségen kiemelte a kerület és a könyvtár együttműködésének fontosságát. Enélkül nem válhatna egy könyvtár közösségszervező erővé. A főigazgató beszélt a tavaly befejeződött fejlesztésről, amikor kiépítették a könyvtár informatikai rendszerét. Folytatódik a nagy ütemű hálózatfejlesztés is, új könyvtár épül a XVII., a XX. kerületben és Csepelen. (H. É.)
