Mátyás Szabolcs Beregi sorstalanság címmel nemrég megjelentetett dokumentumregényében a beregi térségből malenkij robotra elhurcolt emberek könyörtelen sorsát mutatja be. A történet 1938-ban Barabás faluban kezdődik, közvetlenül az első bécsi döntés után, amelynek értelmében visszacsatolták Kárpátalját a Magyar Királysághoz. Ekkor a magyar kormány meghirdette programját, hogy „megbízható, sokgyermekes, református családokat” várnak a Kárpátaljára. Főhősünk családja vállalkozik erre. Kárpátalján véglegesen nem tudnak letelepedni a háborús frontok mozgása miatt: viszsza kell térniük Barabásra. Azután 1944-ben beállítanak a szovjetek, és kihirdetik, hogy a falu minden 18 és 48 év közötti férfi lakosát Beregszászra viszik, hogy segédkezhessenek a háborús károk helyreállításában. S ezzel elkezdődik a magyarok kálváriája, a hosszú utazás az oreli fogolytáborba. A három napból évek lettek, és kényszermunka. Hazánkból a második világháború idején 650-700 ezer ember került szovjet fogságba. A könyv emléket állít a magyar hősi halottaknak és elhurcoltaknak, többek között az író nagyapjának és dédnagyapjának is.
(Mátyás Szabolcs: Beregi sorstalanság, Debrecen, 2005.)
origo.hu
Brüsszel kérésére Magyar Péter most a 13. havi nyugdíjat támadja
