Lehozta Isten igéjét

A Fiumei úti nemzeti sírkert 35. parcellájának 59. sírhelyénél avatta föl szombaton délelőtt Bozóki András kultuszminiszter Bálványos Levente és Horváth Csaba József Attila-emlékművét, amelyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus emlékműpályázatának díjnyertes alkotásaként valósítottak meg.

Többek között a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, Jókai Anna Kossuth-díjas író és titkára, Fogarassy Katalin, a Magyar Írószövetség elnöke, Kalász Márton költő, József Attila családja nevében Makai Zsuzsa és Makai Ádám helyezte el a kegyelet koszorúit a József Attila centenáriumi év zárónapján a családi sírnál és az új síremléknél. Végre végső nyughelyet talált a huszadik század egyik legnagyobb költője – mondta el többek között Jókai Anna ünnepi beszédében. József Attilát éppen az az eszmerendszer próbálta magának – hiába – kisajátítani, amely szerint a lét határozza meg a tudatot, pedig a költő életútja és életműve élő cáfolata a materializmusnak. Ha valóban az anyag és nem a teremtő szellem lenne az erősebb, a nyomorban, szolgasorban és szeretethiányban felnövekedett József Attila legfeljebb altiszt lenne, nem pedig a magyar és a világirodalom meghatározó költője. Jókai Anna szerint József Attila azok közé a kevesek közé tartozik, akik képesek voltak a költészet erejével a transzcendenciát, Isten üzenetét lehozni a földre.
A zárónap második eseményeként délben Bozóki András több mint hetven József Attila-kéziratot adott át a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. A centenáriumi zárónap az Olasz Kultúrintézetben tartott ünnepi záró hangversennyel fejeződött be. Az eseményt megelőzően a kultuszminiszter átadta a tárca és a Pannon Filharmonikusok által a József Attila-emlékévre új darabok komponálására meghirdetett pályázat győzteseinek járó oklevelet. A hangversenyen felhangzott a győztes darab, Sándor László Felhők című kompozíciója a Pannon Filharmonikusok előadásában, Hamar Zsolt vezényletével.

---