Hosszabb előkészülettel és komolyabb szervezéssel sokkal méltóbb programsorozattal emlékezhettünk volna Bartók Bélára a 2006-os emlékévben, ez egy olyan lehetőség lett volna az ország számára, amelyen keresztül az egész világnak be tudta volna mutatni a magyar kultúrát – mondta el lapunknak Vásárhelyi Gábor.
A Bartók-művek közép-európai szerzői jogainak birtokosa nem érti, miért csak két napja alakult meg a Bartók Béla-emlékbizottság, hiszen ő már két éve felvetette az ötletet a kulturális kormányzatnál. Mivel erre nem történt előrelépés, Vásárhelyi tavaly novemberben jeles művészekkel, Bartók-kutatókkal összefogva ezt hivatalos levélben is jelezte az illetékes minisztereknek és Mádl Ferencnek. A köztársasági elnök két héten belül válaszolt, az ügy mellé állt, és levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, akitől Mádl Ferenc hivatali ideje lejártáig nem kapott érdemi választ. A kormány az emlékév megünnepléséről csak szeptember 22-én hozott határozatot, a bizottságot pedig csak most hívták össze.
A Bartók-örökös hangsúlyozta: aki a kultúrában kicsit is jártas, tudja, hogy a nagy együttesek legalább két évre előre lekötik a programjukat, ezért az emlékév eseménysorozata teljesen nem hiúsul ugyan meg, igazán komoly rendezvényekre azonban ilyen rövid idő alatt már nincs sok remény. Elmondta: a késői tervezésnek köszönhetően március 25-én, Bartók születésnapján a Művészetek Palotája már foglalt, ezért az ünnepi koncertet, amelyen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az I. hegedűversenyt, a III. zongoraversenyt és a Concertót játssza Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás és Ránki Dezső közreműködésével, kénytelenek voltak egy nappal korábbra időzíteni.
Vásárhelyi Gábort nem hívták meg a Bartók Béla-emlékbizottság alakuló ülésére, ezt azzal indokolták: ez a protokolláris rend, amelynek értelmében majd levélben értesítik arról, hogy őt kérik fel a programsorozat egyik védnökévé.
Vásárhelyi Gábor pénzéből újul meg a Bartók Béla Emlékház a zeneszerző születésének 125. évfordulójára. Bár a zeneszerző örököse nyolc éve kéri a fővárosi önkormányzatot, hogy felújíthassa a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő elhanyagolt, korszerűtlenné vált épületet, és kibővíthesse a kiállítást az eddig a nagyközönségnek be nem mutatott eredeti bútorokkal és berendezési tárgyakkal, valamint egy, a padlástéren berendezett kiállítással, az ügy éveken keresztül nem kapott engedélyt, a megállapodást csak tavaly nyáron írhatták alá. Vásárhelyi tájékoztatott: az építészeti munkálatok már 95 százalékban készen vannak, így március 25-én ünnepélyesen is átadhatják az új kiállítást és a felújított épületet.
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak