Huszonöt esztendő történetét felölelő könyv bemutatóját tartotta kedden este a Kodolányi János Főiskola budapesti kirendeltségén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a főiskola posztmodern tanszékcsoportja. Zelei Miklós költő A 342-es határkő – Negyedszázad Kárpátalján című dokumentumregényén valóban negyedszázaddal ezelőtt kezdett el dolgozni. A magyar kultúra napján elkészült könyv magában foglalja a Kárpát-medence újkori krónikáját, és a kettévágott falu, Nagyszelmenc és Kisszelmenc közötti gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő megnyitását. E napnak a történéseit a már elkészült kötetbe utólag beragasztott függelékoldal eleveníti föl.
A kötetet avatott moderátorok, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Csete Örs fotóművész és Pethő Bertalan tanszékvezető professzor méltatták. Zelei Miklós művének különlegessége, hogy az író maga is aktív részese volt a cselekménynek a nagy- és kisszelmenci határátkelő-megnyitás emberjogi élharcosaként. A kötetben ott van egy sokat szenvedett, magyarlakta régió és a Kisberlin néven elhíresült település, Szelmenc tragédiája. Csete Örs szavaival élve Orwell, az 1984 című utópia szerzője sem agyalhatott volna ki ördögibb tervet a trianoni diktátum óta széttagolt magyarság megalázására, mint a Szovjetunió azzal, hogy egy magyar község egyik felét, Kisszelmencet a Szovjetunióhoz, a másikat, Nagyszelmencet Szlovákiához csatolták. Egy falu közepén húzódik a berlini fal ikerpárja, azzal a különbséggel, hogy a magyar „Kisberlin” fala nem omlott össze a rendszerváltozás után sem. Brenzovics László a regény egyik legnagyobb erényének tartja, hogy Zelei Miklós megtalálta Szelmencben Trianon élő metaforáját.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
