A preparált zongora

Az amerikai ütőhangszeres komponisták legjobb műveiből készült válogatással örvendeztette meg vasárnap este a debreceni konzervatórium Liszt Termében összegyűlt népes közönséget a Sonus ütőegyüttes. A hallgatókból álló, Szabó István tanszakvezető tanár által koordinált csapat nem okozott csalódást.

Tavaly októberben indult az ütőssorozat, egy fél tucat város zenészeit felvonultató találkozóval, hogy aztán decemberben el is érje első csúcspontját a japán esttel. Ehhez friss volt a zenészekben az élmény, hiszen szeptemberben szerencséjük volt ellátogatni a felkelő nap országába, ahol közvetlenül tapasztalhatták meg a sajátos keleti kultúra varázsát. A hatás nem is maradt el: parádés koncerttel rukkoltak elő: látványként is lenyűgöző hangszerarzenált vonultattak fel a színpadon, amitől semmiben nem maradt el a különleges zeneszerszámok által előidézett, magával ragadó hangzásvilág. Ahogy Szabó István művészeti vezető szavaiból kiderül, személy szerint érzett némi kockázatot a japán koncert színpadra vitelekor, ugyanis az ütősöket kedvelő debreceni közönség inkább látványos-humoros estek vendége volt eddig, most viszont a magas művészetet kapta – igaz, látványos formában.
A hatás minden képzeletet felülmúlt: a nem kis részt fiatalokból álló közönség körében nagy tetszést aratott a gumidarabkával dörzsölt üstdob, az éneklő fűrész a jávai, a kínai és a púpos kongó fémes hangzásvilága. De hasonlóan megfogta a publikumot az amerikai magas művészet is: John Cage Amores című műve például, aminek középső, fő tétele gumival és szögekkel preparált zongorára épül, ugyancsak utat talált a hallgatóság lelkéhez. Sokak számára kissé meglepően nem okozott befogadási nehézséget az ugyancsak elvontnak tartott Gordon Stout vagy George Hamilton Green műveiből felépített koncertrész sem. A sorozat folytatódik, áprilisban 23-án a Klasszikusok ütőhangszeren, ütőhangszeres klasszikusok című koncert kerül sorra, ahol remélhetőleg helyet kapnak az Amazonas vidékének egzotikus hangzásai is.