Tavaly februárban kezdődött az a kilenc fellépésből álló hangversenysorozat, amellyel a magyarországi táncházmozgalom alapítói közé tartozó Jánosi együttes megalakulásának harmincadik évét ünnepelte. A régi műsoraikból tallózva ismét hallhattuk a népzenei gondolkodás lényegéhez kalauzoló Bartók-forrásokat (Zene húros hangszerekre… Dudára, furulyára); a Rákóczi- és „Kossuth”-szabadságharc korának zenei emlékeit (Pro patria); illetve a XVIII. századi magyar udvarházak muzsikájából összeállított előadásukat, amely sokéves kutatómunkával a mai régi stílusú táncok zenei gyökereit mutatta be.
Az együttes holnap 19 órakor viszi színpadra a XII. Kerületi Művelődési Központban (Csörsz u. 18.) a sorozat hatodik darabját, a Holttenger című összeállítást, amely az erdélyi Mezőség – e ma már rohamosan szórványosodó világ – népének kultúrájából ad ízelítőt. Jánosi András, az együttes vezetője elmondja, ez a régió, a hajdani Csiglemező azért is különösen érdekes, mert Erdély magyarok által legkorábban betelepített része, s műveltsége, népi gondolkodásmódja nem csupán igen archaikus, de még őrzi Transsylvania és Magyarország századokkal ezelőtti kulturális kölcsönhatásainak emlékét is. A most vasárnapi előadás – amelynek 23 évvel ezelőtt volt a bemutatója a budapesti Egyetemi Színpadon – muzsika, próza, tánc és diaporáma sajátos ötvözete, amellyel az együttes évtizedekkel ezelőtt műfajt teremtett.
origo.hu
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait
