A Balassi-emlékkardot 1997-ben alapította Molnár Pál újságíró, a kuratórium titkára. Hitvallásából idézve azért kellett létrehoznia egy alternatív irodalmi díjat, mert akár az alapítás évében, akár itt és most tűrhetetlenné vált a baloldali–liberális kormány és a hozzá közel álló literátorok ízlésterrorja. A Balassi-emlékkard markánsan jelzi, hogy nem csupán a hivatalos irodalom létezik Magyarországon. Immár tíz élő kortársunk, Tóth Bálint, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár, Buda Ferenc, Utassy József, Farkas Árpád, Kiss Benedek, Vári Fábián László, Ferenczes István, Csoóri Sándor és két elhunyt alkotó, Wass Albert és Gérecz Attila posztumusz részesült a kitüntetésben.
Balassi legfényesebb kardja a magyar költészet, amely általa vált európai rangúvá – mondotta el többek között ünnepi beszédében Zelnik József irodalomtörténész, a kuratórium tagja. Csoóri Sándor az istenes, a szerelmi és a vitézi költészet szentháromságát megteremtő Balassi Bálint egyik legméltóbb utódja, nála érdemesebb ember aligha kaphatta meg éppen a tizedik alkalommal a kardot. Szabó Tamás tábori püspök a Szentírás szavával nevezte Istentől kapott ajándékunkat, a nyelvet minden kétélű kardnál élesebbnek. Az anyanyelv legmagasabb rendű megnyilvánulása, az irodalom mind Balassi, mind Csoóri Sándor költészetében európai, világirodalmi rangon szólal meg. Csoóri Sándor szablyáját a költő betegsége miatt fia, ifjabb Csoóri Sándor vette át.
A másik kitüntetett, Lucie Szymanovska cseh műfordító érdemeit Makovecz Imre építőművész, a kuratórium elnöke méltatta, laudációját Ulbrich András rádióbemondó olvasta fel. A fiatal író-költő magyar–lengyel szakon végezte el az egyetemet, többek között Balassi Bálint, Csáth Géza, Márai Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Szilágyi István műveinek fordítójaként öregbítette Csehországban a magyar irodalom hírét, nevét, tisztességét. Makovecz Imre a magyar, lengyel, cseh irodalom berkeiben egyaránt járatos alkotót „a globalizációnak álcázott rejtett rasszizmus elleni harc éllovasának” nevezte.
Az ünnepségen Balassi Bálint Adj már csendességet című versét Sudár Annamária színművész, Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa és Száll a füst című költeményét Dinnyés József saját megzenésítésben adta elő. Közreműködött a budapesti Balassi Bálint Gimnázium kórusa Barta Lajos tanár vezetésével.
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!