Ama hetilap a jól időzített ügynökbotránnyal valóban elérte, hogy egy jó darabig nem a filmtörvény be nem tartásáról, a kormány beváltatlan ígéreteiről szóltak a mustra legexponáltabb vitái. Pártállami ízekről jócskán beszámolhatunk. Nem került be a döntőbe számos jelentős dokumentumfilm, többek között Vitézy László Lech Walesával és Emil Constantinescuval készített dokumentumalkotása. Nem csoda, hiszen e filmben a lengyel Szolidaritás, illetve a román változások emblematikus alakja egyaránt kimondja: amíg posztkommunista utódpártok és érdekszövetségek tartják kezükben a hatalmat az egykori szovjet zóna területén, addig nem lesz igazi rendszerváltozás. És nem rejtik véka alá azt a véleményüket sem, hogy maga a nép is felelős azért, hogy újra és újra visszaszavazza a hatalomba egykori kínzóit. Nem került be a dokumentumfilm mezőnyébe Varga Ágota Jó szerencsét, emberek! című filmje a hazai bányászat elsorvasztásáról.
A tervezettnél hamarabb mutatják be a mozikban Szabó István gyöngére sikeredett, Rokonok című filmjét, amelyet Eperjes Károly, Csányi Sándor, Szarvas József, Oleg Tabakov, Kállai Ferenc, Marozsán Erika, Tóth Ildikó kiváló játéka emel ki a feledhető filmek listájából. Átlagon aluli rendezői teljesítmény, harmatos forgatókönyv. Ez jellemzi a Vadászat angolokra című Bagó Bertalan-filmet, amely a reformkori Magyarországba plántált parabola akart lenni az ügynökvilágról, ám sem a szabadságharc előtti Magyarországról, sem a máról nem tudott mondani semmi különöset – a rosszul bevált közhelyeken kívül. Máté Tibor dekoratív operatőri felvételei, Magdalena Gorska, Nyakó Juli, Bencze Ilona, Derzsi János, Dörner György, Cserhalmi György és a többiek remek alakításai mentették, ami menthető.
Két csodálatos, lenyűgöző tradicionalista filmalkotás nyerte meg leginkább a filmköltészetre, filmes filozófiára érzékeny közönség tetszését. A Madárszabadító, felhő, szél című mozgóképes költeményt Szaladják „Taikyo” István rendezte. Ő és az operatőr, Gózon Francisko elénk varázsolták egy Krisztus-követő, Assisi Szent Ferenc-forma próféta különös megfeszíttetését és fiatal tanítványának beavatási történetét. A keresztény humanizmus legendájának méltó párja Az élet vendége – Csoma – legendárium című, rajz- és játékfilmes elemeket mesterien ötvöző filmremeklés, amely a buddhizmus létfilozófiájának mélységeit is elénk tárja a nagy erdélyi, székely–magyar kutató, Kőrösi Csoma Sándor életútjának felmutatásával. Szemző Tibor rendező, Szaladják „Taikyo” István (ezúttal) operatőr, Sári László forgatókönyvíró, Durst György producer jelesre teljesített.
A mai magyar valóságfilmek horizontjából kiemelkedik a tehetséges fiatal rendező, Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című alkotása. A rendező valóságos motívumokon alapuló, mai történetben meséli el egy kiemelkedő sportoló különös életét, szenvedéseit és megdicsőüléseit. S arról is beszél: hogyan állhatja meg a helyét egy kiemelkedő magyar tehetség a nagyvilágban. Költői, transzcendens szép-szomorú szociomesét mondott el nekünk Incze Ágnes, a Randevú című kitűnő film rendezőnője, nem kevéssé a kiváló színészek, Pap Vera, Szamosi Zsófia és a többiek játékának is köszönhetően. Melodramatikus szociofélgiccsé sikeredett Kocsis Ágnes Friss levegőt című munkája, amely ékesen bizonyítja, hogy a valószerűség önmagában nem üdvözítő egy valóság közeli film számára. És hogy a közhelyek mindig rosszul válnak be. Sajnos kirívóan durva, taszító, tehetségesen rossz filmet sikerült létrehoznia a fiatal nemzedék nagy reménységének, Pálfi Györgynek. A Taxidermia valóságos gusztustalanságok tömkelege. Nem elég utálni ahhoz a poklot, hogy híven megmutassuk. Laza, töredezett epizódokra hullott Pacskovszky József Lopott képek című, valóságmorzsákból építkező epizódmontázsa is.
A szemle legjobb és leggyöngébb filmjeinek közös tulajdonsága, hogy nehezen állnák meg a helyüket bármely átlag közönségre építő moziban. E tekintetben kivétel Goda Krisztina rendező és Kálomista Gábor producer Csak szex és más semmi című, színvonalas és üdítő filmje. Briliáns és igényes vígjáték Rudolf Péter Üvegtigris 2. című groteszk vígjátéka is. A siker Rudolf Péter, Horváth Lajos Ottó, Reviczky Gábor, Szarvas József, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Básti Juli, Nagy-Kálózy Eszter és mások játékának is köszönhető. Egészében elmondhatjuk, hogy a szemle igazi szakmai és közönségsikerei egyéni utakon járó rendezők különleges, groteszk alkotásai. Egyébként a 37. Magyar Filmszemlén a színészeké a pálma.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
