Kultúránk szellemi múzeuma

Szombaton délelőtt negyvenedik alkalommal adta át a bírálóbizottság a Magyar Örökség díjakat, ezúttal a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban. A magyar kultúra szellemi múzeumának nevezett díjra állampolgári jogon bárkinek módjában áll javasolni élő vagy elhunyt személyt, alkotást, együttest, intézményt, a magyarság hírnevét öregbítő, kiemelkedő szellemi teljesítményt.

Szombaton a díjkiosztási ünnepséget, amelyen részt vett Mádl Dalma asszony is, Juhász Judit bemondó moderálta. Hámori József neurobiológus-professzor, a zsűri elnöke az alkalomhoz különösen illőnek érezte, hogy a díjazottak között szerepel Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye. E mű, amely a szocialista diktatúra természetrajzáról ad hiteles látleletet, időszerű azért is, mert az idén ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves jubileumát. – Aktuális a zsarnokságról szóló költemény díjazása azért is, mert reményeink szerint egy hónapon belül végleg lezárul egy korszak, és megújulhat Magyarország – mondta a professzor.
A jubileumi alkalomból hét díjat adományozott a bizottság. Posztumusz Magyar Örökség díjban részesült az ünnepélyes műsorban a Kodály-, Bartók-, Bárdos-művekkel szereplő Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya, Gulyás György és maga az együttes is, amelynek jelenlegi karvezetője Erdei Péter. Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző méltatásában nemzetépítő szent megszállottnak nevezte a legendás Gulyás Györgyöt, aki az üldöztetést, a mellőzéseket is vállalva tette világhírűvé Debrecen énekkarát. A közelmúltban elhunyt Atzél Endre jogász és jogvédő, a szellemi Magyarország védangyala, a csángók Bandi bácsija, a Frater Julianus Alapítvány spiritus rectora érdemeit Hercegh Géza Gábor nemzetközi szakjogász méltatta. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeményét Szigethy Gábor irodalomtörténész elemezte mint a kommunizmus ördögi arcát leghitelesebben megörökítő verset. Lámfalussy Sándor közgazdászt kollégája, Csaba László a fejlődő országok pénzügyi válságának leghitelesebb szakértőjének nevezte. Kobzos Kiss Tamás énekest, a Budai Népzenei Iskola igazgatóját a régi magyar zene leghitelesebb előadóművészének, Tinódi Lantos Sebestyén méltó utódjaként méltatta Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós. Aba-Novák Vilmosra, a „barbár zsenire” Fekete György belsőépítész emlékezett, megidézve a festőművész monográfusának, Supka Magdolnának az emlékét is. A magyarság szellemi panoptikumába ezen a napon egy 250 éves intézmény, a Gecsényi Lajos által vezetett Magyar Országos Levéltár is bevonult. A laudációt Bertényi Iván történésztől hallhattuk.