Március idusának előestéjén a Magyar Tudományos Akadémián vette át az idei alternatív Kossuth-díjakat, Zsin Judit kompozícióit, valamint Melocco Miklósnak és Schrammel Imrének az alkalomra készült szobrát Szalay Károly író és Nagy Ervin építőművész. A két alkotót Bökönyi Laura és Szersén Gyula színművész, valamint Győrffy Gergely hegedűművész köszöntötte Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Reviczky Gyula költeményeivel, illetve Bartók Béla, Zsadányi Armand és Győrffy Gergely hegedűkompozícióival.
A magyarság megmarad, még akkor is, ha néha ő maga sem akarja. Így kezdte Gyurkovics Tibor költő laudációját, s azzal folytatta, hogy Szalay Károly tartása a megmaradás egyik fontos záloga. Szalay irodalomtörténészként a szatíra történetének, esztétikájának feldolgozását tekinti fő miszsziójának. Mesteréhez, Karinthy Frigyeshez hasonló szinten elemzi és szépíróként műveli is a humort, amely a literatúra egyik legfontosabb műfaja, diktátorok megbuktatására alkalmas pozitív méreg.
Nagy Ervin építőművészt mestere, Makovecz Imre köszöntötte, aki egykori tanítványát, barátját azok közé az emberek közé sorolta, akik azt a bizonyos másik, az igazi Magyarországot építik, szembefordulva mindenkivel, akik elterelnék a figyelmüket igaz, nembeli, emberi lényegünktől.
Nagy Ervin, a Moszkva tér környéki híres Hattyú-ház megálmodója, csodálatos faluházak építésze a Kádár-korszakban is szembeszállt a falurombolókkal. Ma is, a XII. kerület főépítészeként dolgozik a szerves építészet hagyományainak újjáélesztésén, abban a reményben is, hogy egy hónap múlva a hatalom megváltozik, s országos szinten folytatódhat a valódi Magyarország újjáteremtése.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját