Az iskola a tíz éve működő Kovász Egyesület kezdeményezésére jött létre. Az intézmény múltjáról, a falai között folytatott oktatási és kulturális tevékenységről Petrovics Sándorral, a Kovász Egyesület vezetőjével, a havonta megjelenő Kovász című lap egyik kiadójával beszéltünk. Petrovics Sándor hitét gyakorló katolikus ember, civil foglalkozása autóvillamossági szerelő, négy gyermek apja. Elmondja, hogy az iskola és az egyesület alapításába a kerület korábbi plébánosa, Fülöp Dezső atya kezdeményezésének hatására vágott bele. Ám nagy hatással volt rá a szerves építészet atyja, Makovecz Imre egyik előadása a Testnevelési Főiskolán, aki arról beszélt, hogy a civil kezdeményezések éleszthetik újjá az emberekben az 1945–1990-ig állandóan sorvasztott nemzettudatot. 1995-ben az egyesület szavazással választotta vezetőjéül Petrovics Sándort, ekkor az egyesület 2500 aláírást gyűjtött össze egy katolikus általános iskola létrehozásáért. Az akkori jobboldali önkormányzat a Béla utca 23. szám alatti megszűnt iskolát bocsátotta a Kovász Egyesület rendelkezésére. Egy év szünet után 1996-ban kezdte el az épületben működését a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola, amely jól szervezett rendezvényeinek köszönhetően a környék kulturális agorájává vált. Első vendégük Sinkovics Imre, a XX. század egyik legjelentősebb drámai színművésze és versmondója volt. Az épület hamarosan szűknek bizonyult. Az iskola fiatal, új igazgatója, Dudás Attila mutatja meg az újonnan épült szárnyakat, az emeletráépítést és a faberakásos, színházi csarnokra emlékeztető tornatermet, amelyet 2001-ben, egy nyár alatt készített el Juhász Gábor, a szerves építészet képviselője. Az új szárnyat és a tornatermet Deutsch-Für Tamás, az akkori sportminiszter avatta föl és Paskai László bíboros szentelte meg. Azóta a magyar kultúra napján tartott itt előadást Pálinkás József professzor és Bassola Péter nyelvész is. Nagy sikert aratott Bánffy György, a nemzet színművészének előadóestje. Tíz év alatt kialakult a rendezvényeknek is egy lelkes törzsközönsége. Az iskola az átépítés óta hangulatos belső udvarokkal, szentélyekkel bővült. Otthonos, falusias templomhangulatot idéz a Néri Szent Fülöp-kápolna, ahol Urbán Gábor plébános minden hónap első péntekjén reggel hétkor tart szentmisét.
Az iskolában ez év január 8-án avatta föl Jelenits István piarista atya és Balogh Zoltán református lelkész Wass Albert domborművét, Oláh Szilveszter szobrászművész munkáját. Az ötlet fogantatásáról Petrovics Sándor elmondta, hogy három évvel ezelőtt Simó József, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke tartott előadást az iskolában. 2005-ben, a csíksomlyói búcsúra tett zarándoklat után a csapat eljutott Marosvásárhelyre is. Ekkor fölkérték Sütő Andrást, hogy legyen a szoboravatás védnöke. Az író betegsége miatt nem tudott az ünnepségen részt venni, ám hang- és képfelvételen keresztül üzent a magyar iskolának.
Az iskola hagyományává vált, hogy a tanulmányaikhoz, illetve a magyar és a világtörténelem kiemelkedő eseményeihez kacsolódó ünnepségsorozatot szervez. Például az egyiptomi héten az ókori Egyiptom szokásait tanulmányozták a diákok, s korhű jelmezekben, korhű díszletek között tartottak bemutatókat, de volt már Szent István- és reneszánsz hét is. Az iskola élő cáfolata annak, hogy a kereszténység és az életöröm egymásnak ellentmondó fogalmak. Az iskolaév befejezésekor, május 25-én, a névadó, Fülöp napján vidám hangulatú bállal búcsúztatják szülők, diákok, tanárok az esztendőt.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
