Négykezes Imaokáért

Magyarországon az emberek jól ismerik a kommunizmust, mert ott az I. világháború után már egyszer bevezették az ún. tanácsköztársaságot. Sokan nem kedvelik ezt a rendszert – nyilatkozta Imaoka Dzsúicsiró az 1956-os forradalom kitörése után a legnagyobb japán napilapnak, a Jomiuri Simbunnak. A nagy tudású professzor kilenc évet töltött hazánkban, és az ő segítségével közeledett egymáshoz Japán és Magyarország. Egy hazánkban élő japán írónő most megjelent könyvével állít emléket Imaokának.

Schubert F-moll fantáziája vezette fel a könyvbemutatót, amelyet az írónő és a könyvet gondozó Gondolat Kiadó igazgatója, Bácskai István játszott el a nagy számú érdeklődőnek. A rendhagyó kezdetről Bácskai elmondta: mivel a szerző, Umemura Jukó komoly zenei előképzettséggel rendelkezik, felmerült, hogy a könyvbemutatón egy négykezessel üdvözlik a hallgatóságot. „Schubertnek is vannak magyar kötődései, s lehet, hogy halálos betegségét is itt szerezte nálunk” – tette hozzá a könyvkiadó első embere (a zeneszerző vérbajban halt meg). A kedves kezdet után Vihar Judit, a magyar–japán baráti társaság elnöke méltatta a most megjelent A Japán-tengertől a Duna-partig című könyvet Balassi Bálint Az darvaknak szól című versének elszavalásával. Mint elmondta, azért választotta ezt a költeményt, mert a daru Japán nemzeti madara, emellett ebben a versben is a „két haza” jelenik meg, amely oly jellemző a japán professzorra, Imaoka Dzsúicsiróra. Ő volt az, aki – máig meghatározva a magyar– japán kapcsolatokat – megalkotta a kétnyelvű kisszótárt, s egy nappal halála előtt megjelent a nagyszótár is, amely máig használatban van. Az írónő elmondta, ő is ezt a művet használva jutott el Imaokáig, akinek Japánban rátalált a hagyatékára. „12 kartondobozban találtam rá a régi levelezésre, amelyben sok híres magyar üzenete megtalálható” – mutatott rá indítékára az ELTE-n doktoráló japán írónő, aki a legérdekesebb levelekről fotókópiát készített, és a könyv mellékleteként megjelentette például Szabó Lőrinc vagy Klebelsberg Kunó Imaokának írt üzeneteit.
Imaoka részvétele a magyar kultúra Japánban való elterjedésében máig érezteti hatását. A professzor az említett szótár mellett magyar irodalomtörténetet is írt, emellett fordítóként is jeleskedett. Az ő japánra ültetésében ismerheti meg a távol-keleti ország népe a János vitézt vagy például Az ember tragédiáját. Nem kis részben ennek a tevékenységének is köszönhető, hogy a japánok érdeklődése Magyarország iránt egyre jelentősebb. Jelenleg mintegy 100 japán cég van jelen hazánkban, és mintegy 1500-2000 ember él nálunk a felkelő nap országából, akik a tavalyi év folyamán részt vehettek a hazánkban is megrendezett Japán–EU év rendezvénysorozaton. Japánban egyébként úgy tartják, hogy a magyarok távoli rokonaik, amelyre a nyelvtanunk hasonlósága akár bizonyíték is lehet. Imaoka Dzsúicsiró tevékenysége elsősorban nem a rokonoknak, hanem az általa megszeretett szenvedélyes közép-európai népnek segített, hogy felfedezze a távoli Japánt. Leginkább az a meglepő, hogy eddig nem jelent még meg könyv erről a sok lehetőséget rejtő kapcsolatról, pedig Imaoka fél életét ennek szentelte.