Az imádságos élet mindenható ereje

Egy nem mindennapi film és egy emlékezetes találkozás élményével lettek gazdagabbak azok, akik kedden este ellátogattak az Éghajlat Könyvkiadó irodalmi kávéházába. Kovács Lajos Péter igazgató meghívására Petényi Katalin és Kabay Barna rendezők részleteket mutattak be A közvetítő című filmjük frissen megjelent CD-változatából. A részletekből megismerhettük Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát szuggesztív személyiségét, valamint Pannonhalma, Tihany, Bakonybél bencés kolostorainak történetét. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható film keddi bemutatóélményét rendkívülivé tette, hogy személyesen is megjelent az Éghajlat könyvesházban Várszegi Asztrik főapát, valamint a tanárként is közismert igehirdető, közvetítő lelkiatya számos tisztelője, tanítványa.
Kabay Barna és Petényi Katalin filmje hat huszonöt perces főtételből és a hozzájuk szervesen kapcsolódó „mellékhajókból” áll. Megismerhetjük belőlük a bencések Ora et labora – imádkozz és dolgozz – jelmondatának tartalmát, a cselekvő szeretet lényegét, részben a főapát szavaiból, részben a szerzetes tanárok és a bencés gimnáziumi dákok hétköznapjaiból. A tihanyi apátságban és kolostorban a költőként is kiváló lelkész, Korzenszky Richárd perjel, a bakonybéli Szent Mauricius kolostorban Áment Lukács szerzetes atya lelki vezetésével kaptunk betekintést a közös gregoriánéneklés, a szőlő- és bortermelés, az elmélkedések és az emlékidéző, közös beszélgetések titkaiba. A mértékletesen fogyasztott bor „liturgikus italnak”, a derű és az életvidámság a bencések egyik legfontosabb, közismert erényének számít, természetesen a mértéktelenségek kerülésével együtt. A rend névadója, Szent Benedek mindent pontosan leír erről is a Kr. u. 520 körül keletkezett regulájában. Mint ahogy minden magyarországi szerzetesrendnek, a bencéseknek is az elmúlt század ötvenes évei jelentették a mélypontot, amelynek első szakaszában a kommunista diktatúra fölszámolta a rendeket, tönkretette a világhírű hazai katolikus, református, evangélikus iskolaközpontokat.
Várszegi Asztrik a szeretet, a cselekvő, imádságos élet mindenható erejének tulajdonítja, hogy a rend túlélte a véres diktatúrát, a látszólag enyhébb, de erkölcsi szempontból minden korábbinál rombolóbb Kádár-korszak formális vallásszabadságát. II. János Pál pápa látogatása, a dalai lámával, a kopt keresztény pápával, az izraelita egyház vezetőivel megszervezett találkozók is sugározzák a spirituális erőt, amely Várszegi Asztrik főapátot igazi közvetítővé tették. Ő tudja, hogy a keresztényeknek arra kell törekedniük, hogy visszatérjenek a krisztusi útra. A Megváltó úgy beszélt, mint akinek hatalma van, nem mint az írástudók. „Nekünk is úgy kell evangelizálnunk, ahogy az Úrjézus tette.”