Az idei könyvhéten három kötetben is érdekelt. A költő számára a legfontosabbak a saját versek, melyek egy reprezentatív kötetben látnak napvilágot. Válogatásról vagy új versekről van szó?
– Is-is. A Szent István Társulat adta ki egy szép könyvben százegy költeményemet. A kötet régi és új versek tematikus válogatását tartalmazza. A címe beszédes: Hála, amely összecseng több azonos című költeménnyel. Ezt a vezérmotívumot szolgálja többek között az Istenhez kiáltó hálaadó vers, a Tedeum-töredék, valamint a Győri tedeum is. Úgy gondolom, hogy a létezésért mindig hálát kell adni a Teremtőnek, hiszen az minden bennünket ért tragédia ellenére gyönyörű dolog. A költemények egyrészt a lét határtalan öröméről, másrészt arról a hálaérzésről szólnak, amit az ember szükségképpen érez a földi élet megszámlálhatatlan ajándékaiért.
– Mostanában divatos műfajnak számít az interjúregény. Önről is készült egy hasonló könyv, de ha jól tudom, nem egyszerűen csak „beszélgetőkötet”.
– Valóban, írótársam, Elmer István, a Lyukasóra főszerkesztője, egyben az Új Ember című katolikus hetilap munkatársa készített egy életút-interjúregényt, elsősorban a velem folytatott beszélgetések nyomán, de a szerkezetet színesítik riportszerű elemek, cikkek, cikkszemelvények és versek is. Elmer tapintatos és mélyenszántó kérdéseivel arra késztetett, hogy végigbúvárkodjam az életutamat a gyermekkoromtól kezdve napjainkig. Szép, keménytáblás kötetet készített a Jel Kiadó, a könyv címe: Ahol mindörökre nyár van – Portrékötet Czigány Györgyről. Ez utalás az előbb említett, Győri tedeum című költeményem utolsó sorára, amely úgy végződik: „Győrött mindörökké nyár van.” A könyvben gazdag képanyag segíti az eligazodást, a felvételek engem ábrázolnak életutam legkülönbözőbb szakaszaiban. Szóló motorbiciklisen vagyok látható egészen fiatalon, azonkívül vannak családi képek, fiamról, lányomról, unokáimról és életem egészen különleges epizódjairól. Mint mondottam, Elmer István nem csak az én személyemre szabott interjúra korlátozta a kötet horizontját. Beszélgetett olyan személyiségekkel, akikkel rövidebb vagy hosszabb ideig tartó, tartós kapcsolataim voltak, ők elmondták az interjúkészítőnek a velem kapcsolatos rezonanciáikat és reflexióikat, vagy leírt formában bocsátották a rólam kialakult véleményüket az alkotó rendelkezésére. Így szerepel a könyvben Baranyi Ferenc, Petrovics Emil, Hűvösvölgyi Ildikó megnyilatkozása. Belekerültek a kötetbe költőtársak, többek között Gyurkovics Tibor, Nagy Gáspár, Lászlóffy Aladár költők, Kő Pál szobrászművész hozzám írt vagy nekem dedikált művei, valamint a sajnos már elhunyt kiemelkedő képzőművész, Borsos Miklós rólam szóló esszéje, amivel első megjelent verseimet az 1972-es A magunk kenyerén című antológiában méltatta.
– A harmadik önről szóló könyv egy irodalmi monográfia.
– Németh István Péter Kalitkán is madár című tanulmánykötetét a Hungarovox Kiadó rendezte sajtó alá. A címet a jeles irodalomtörténész az Antifóna című versemből idézte, amelyben kicsit elvontan elmélkedem szabadságról, életről. Ez egy irodalomtörténeti és esztétikai fejtegetés, a szerző végigelemzi azt a húsz könyvet, amelyet a hetvenes évektől kezdve mostanáig publikáltam.
– Ha mindenáron összekötő kapcsot, vezérszólamot akarnánk keresni az ön életművében, az nem más, mint a hit. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a „maga módján hisz”, hanem elmélyülten vallásos ember.
– A hit az ember számára a legnagyobb feszültséget, izgalmat, reményt, kétségbeesést és mégiscsak valami örömet is jelent. Valljuk be: adomány, amit senki sem tarthat személyes sikernek. Mégis, lehet, hogy furcsán hat majd, amit mondok, de a hithez ugyanúgy tehetség szükségeltetik, mint a költészethez. Vagy legalábbis adottság. Az, aki nem veszti el, sőt megőrzi hitét az élet nehéz pillanatai után is, szerencsés vagy boldog ember lehet. Jómagam közismerten hűséges típus vagyok. Hálás vagyok a szüleimnek, akik gyerekkoromban bevezettek ebbe a csodálatos világba. A hit légkörében nevelkedtem föl. Győrött a bencés gimnáziumba jártam. Túl a második világháború meglehetősen élménygazdag viszontagságain, pesterzsébeti szőnyegbombázások, krisztinavárosi ostromok után a magam szerény módján meg tudtam őrizni a hitemet. Számomra ez az egyik legszükségesebb és legfontosabb dolog a világon, majdnem olyan természetes és egyszerű, mint a levegő. Lélegzem is vele.
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt